EN
A rendezvény megnyitóján Dr. Nagy István agrárminiszter beszédében hangsúlyozta, hogy az agráriumban felgyorsult a változás, a jövő pedig a dolgos kéz, a kiművelt emberfő és az adatokra épülő döntéshozatal együttműködésén múlik. A miniszter kiemelte, hogy az agrárium nem okozója, hanem elszenvedője a klímaváltozásnak, ugyanakkor alkalmazkodási képessége kulcskérdés a jövő szempontjából. Ennek egyik jele a beruházási aktivitás erősödése, hiszen 2025-ben a gazdák 133,5 milliárd forint értékben vásároltak mezőgazdasági gépeket, ami 24 százalékkal haladja meg az előző év szintjét.
A miniszter felidézte továbbá, hogy hivatalba lépésekor a magyar mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége az EU átlagának mindössze 57 százalékát érte el. Mára a nemzeti társfinanszírozás jelentős segítséget nyújt az agrár- és élelmiszeriparnak, és cél, hogy 2030-ra a hazai mezőgazdaság az Európai Unió dobogósai közé kerüljön.
A megnyitón felszólalt Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke is, aki kiemelte, hogy a korszerű tudás alkalmazása elengedhetetlen a versenyképességhez. Felhívta a figyelmet a generációváltás jelentőségére, hangsúlyozva, hogy Magyarországon már működik a gazdaságátadási támogatás, amelyre eddig több mint 1700 pályázat érkezett.
Jakab István szerint a Nemzeti Agrártanácsadási Bizottság munkájában is azon dolgoznak, hogy jogalkotási eszközökkel segítsék a gazdákat, és a magyar agrárium stabil, kiszámítható környezetben tudjon fejlődni.
A „Tudásátadás minden szinten” című kerekasztal-beszélgetésen az adatok szerepe került középpontba. Dr. Goda Pál, az AKI ügyvezető igazgatója az adat, információ, tudás, bölcsesség piramissal szemléltette, hogy az agrárium előtt álló egyik legnagyobb kihívás nem az adat hiánya, hanem annak minősége és értelmezése. Elhangzott, hogy míg egyes adatszolgáltatók kiváló minőségű adatokat biztosítanak, más területeken egyes adatok nem is keletkeznek, ezért pótlásuk – például hatósági adatok ellenőrzésével vagy helyszíni megkérdezéssel – elengedhetetlen.
A szakértők szerint amíg az adatgyűjtésben emberi tényező van jelen, addig hibák is lesznek, ugyanakkor az adatminőség folyamatosan javul. Felvetődött a kérdés is, hogy a mesterséges intelligencia képes lesz-e valaha kiváltani a bölcsességet, illetve mennyire fontos tudni, milyen célból és milyen módszerrel keletkezett egy adott adat. Jó példaként említették a tőzsdei árak automatikus figyelését, ahol az adatok több forrásból történő letöltése, adatbázisba rendezése és publikálása már emberi beavatkozás nélkül zajlik.
Dr. Goda Pál „Megújult az Agrárinformációs portál” című előadásában összefoglalta az Agrárközgazdasági Intézet elmúlt évben végzett fejlesztéseit. A projekt célja az agráradatok feldolgozását és bemutatását szolgáló informatikai rendszerek korszerűsítése, valamint az adatalapú döntéshozatal támogatása.
A fejlesztés egyik kiemelt eleme az Agrárinformációs Portál megújítása, amelynek során a rendszer működésének optimalizálása és a felhasználói élmény javítása valósul meg. Emellett sor kerül az Agrárstatisztikai Információs Rendszer (ASIR) és a Piaci Árinformációs Rendszer (PÁIR) funkcióinak bővítésére, lehetővé téve az adatok hatékonyabb feldolgozását és elemzését.
A projekt részeként új, vizuális megjelenítési megoldások is készültek. Ennek keretében a halgazdálkodás adatainak (DCF) bemutatására szolgáló új diagramok kerülnek implementálásra, valamint megvalósultak az FSDN ágazati adatgyűjtéshez kapcsolódó grafikus elemzések is. A felhasználói igényekre reagálva folyamatban vannak az ASIR-hoz kapcsolódó további diagramok fejlesztései is.
A fejlesztés összességében hozzájárul az agrárstatisztikai és piaci információk átláthatóbb, pontosabb és korszerűbb megjelenítéséhez, erősítve az adatvezérelt gondolkodást és a szakmai döntések megalapozottságát az agráriumban.
