EN
Május 28-án az Akvakultúra és Halászati Elemző Osztály munkatársai „Adatgyűjtési workshopot” tartottak az AKI könyvtártermében. A rendezvényen az adatgyűjtésben részt vevő külsős partnerek, az AKI Regionális Igazgatóságainak kollégái, illetve az akvakultúra és halgazdálkodási ágazat szereplői vettek részt.
Dr. Rácz Katalin, az AKI kutatási igazgatója köszöntötte a megjelenteket, előadásában pedig az akvakultúra-ágazat szerepéről és az adatok fontosságáról beszélt, melyek az EU-s és hazai szakpolitikai döntések megalapozását szolgálják. Az adatok felhasználása sokrétű, egyrészt ágazati szinten különböző jelentések, elemzések és előrejelzésekhez használják, másrészt a támogatások megalkotásakor is fontos szerepük van. Emellett a mutatószámok és a statisztikai adatok a vállalkozások saját pozíciójának meghatározásához, illetve beruházási döntésekhez, benchmarking elemzésekhez is hozzájárulnak. Rácz Katalin előadása során kitért az adatszolgáltatás kulcsfontosságára, a jó minőségű adatok előnyeire: pl. jobb piaci információk, erősebb szakpolitikai képviselet, célzottabb támogatások. A pontos adatok az ágazatot erősítik és a tervezhetőséget is elősegítik, továbbá hatékony forrásfelhasználást eredményeznek. Az ágazat szereplőinek és az AKI-nak közös célja a pontos adatszolgáltatás és a versenyképesebb magyar akvakultúra megteremtése a hosszú távú együttműködések megalapozása mellett. A jövőben fontos az adatgyűjtési rendszer folyamatos fejlesztése, illetve az információk megosztása elengedhetetlen, ugyanis az a cél, hogy a meglévő adatok mindenki számára hozzáférhetőek legyenek.
Bojtárné Lukácsik Mónika, az AKI Akvakultúra és Halászati Elemző Osztályának vezetője prezentációjában a DCF3 projekt főbb adatgyűjtési feladatait ismertette. A DCF3 projekt sokrétű feladatai közül az alábbiakat emelte ki: a tógazdasági és intenzív haltermelésre vonatkozó reprezentatív adatgyűjtés, pilotvizsgálatok végrehajtása az akvakultúra-tenyésztők gazdasági értékelése, az ökoszisztéma-szolgáltatások társadalmi-gazdasági értékének meghatározása. A projekt során a haltermékpályára vonatkozó piaci információs adatgyűjtésekkel kapcsolatos feladatokat, úgymint a Magyarországon jellemzően termelt halfajok termelői árainak, egyes népszerű haltermékek fogyasztói piaci, kiskereskedelmi és webshopok árainak rendszeres felmérését és publikálását is végezi az osztály. A hazai lakosság haltermék-vásárlási szokásainak és a hazai halkereskedők gazdasági tevékenységének megismerése és elemzése is jelentős hangsúlyt kap a projektben. Előadásában hangsúlyozta: az adatgyűjtés legfontosabb alapeleme a bizalom, a szakmai kapcsolattartás és a hosszú távú együttműködés folyamatos fenntartása. Külön kitért a jövőbeni lehetséges együttműködésre a horgászfeladatok adatgyűjtése kapcsán a Magyar Országos Horgász Szövetséggel (MOHOSZ). A horgászvizekkel kapcsolatban 4 jelentős feladatot vállalt az AKI, melyben előtérbe kerül az országos horgászszervezeti rendszer haltermelő vagy haltermelést is végző tagjainak felmérése a haltermelés és halkereskedelem szempontjából, továbbá a horgászvizek horgász- és haleltartó képességének becslése, a horgászigényeknek az akvakultúra-gazdálkodók termelésszerkezetére és a termelt halmennyiségére gyakorolt lehetséges hatásainak felmérése. Idei évben induló új feladat pedig a MAHOP Plusz kedvezményezettek és érintettek tapasztalatainak felmérése.
Bojtárné Lukácsik Mónika előadásában kitért a magyarországi tógazdasági és intenzív körülmények között termelt főbb halfajok termelői árainak rendszeres felmérésére és publikálására. Az árfelmérés 2013-ban vette kezdetét, mely jelenleg a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) bevonásával történik. A termelői árakat és értékesített mennyiségeket – hat értékesítési irányt megkülönböztetve – 27 tógazdaságban mérik fel negyedéves rendszerességgel. A felmérés 10 főbb halfajra, illetve azok releváns korcsoportjaira terjed ki. Emellett 3 intenzív gazdaságból az étkezési afrikai harcsára vonatkozóan történik adatgyűjtés. Az adatok validálását, elemzését és publikációját minden esetben az AKI munkatársai végzik el.
A fogyasztói árgyűjtés (piaci, kiskereskedelmi) eredményeit dr. Ferencz-Havel Alexandra mutatta be. A fogyasztói árgyűjtés 2008-ban kezdődött, így már közel 18 éves múltra tekint vissza. A piaci fogyasztói árakat az AKI Regionális Igazgatóságán dolgozó munkatársak mérik fel összesen 26 haltermék-árusító helyen, ebből 24 fogyasztói piac, valamint 2 kereskedelmi lánc. Az árgyűjtés havonta egy alkalommal, illetve húsvét és karácsony előtt két alkalommal, az ünnepet megelőző héten, majd pár nappal az ünnepek előtt történik. A felmérésben a fogyasztók körében népszerűnek vélt termékek szerepelnek: élő ponty, pontyszelet, afrikaiharcsa-filé (bőrös, nyúzott), busatörzs, busaszelet, lazacfilé. A polcfelmérés egy heti rendszerességű adatgyűjtés, melyet egy külsős cég munkatársai végeznek 8 kiskereskedelmi láncban. A főként budapesti üzletekben kb. 450 db termék kerül felmérésre heti szinten, melyek között hűtött, fagyasztott, konzerv, félkész, kész termékek is helyet kaptak. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a piaci árak az év nagy részében nem változnak, azonban karácsony és húsvét előtt jelentős ármozgás figyelhető meg. A polcfelmérés áradatai jelentősebb kilengéseket mutatnak, melyek az előzetes elemzéseink alapján a kiskereskedelmi üzletláncok akciós politikájának tudható be. A piaci árfelmérés adatai a Piaci Árinformációs Rendszerbe (PÁIR) kerülnek, melyek megjelennek az Agrárinformációs Portálon. A polcfelmérés áradatai tekintetében azon dolgoznak, hogy azokat közkinccsé tegyék.
Dr. Rózsa Andrea a költség-jövedelem felmérés eredményei című előadásában bemutatta az AKI MAHOP Plusz DCF halgazdálkodási adatgyűjtés projekt „Tógazdasági és intenzív haltermelésre vonatkozó, kettős könyvelésen alapuló reprezentatív adatgyűjtés” című feladatának 2025-ben elvégzett részeit. A vizsgálat előzménye a vállalati szintű egységes önköltségszámítási módszertan kidolgozása volt, pilotfelméréssel egybekötve. Ezt követően telephelyi módszertani átalakításra, adatgyűjtésre és értékelésre került sor referencia-adatbázis alkalmazásával, a 2024. évi gazdálkodási időszakra vonatkozóan. A telepi értékelések az AKI Regionális Igazgatóságai és az önkéntes adatszolgáltatók együttműködésével – többkörös ellenőrzési folyamat során – sikeresen megvalósultak. Azonban, a minta kis elemszáma miatt, az átlagos eredmények egyelőre még nem tekinthetők az ágazati költség-jövedelem helyzetet megfelelően becslő adatoknak. Ugyanakkor a telepi felmérés sikere jó alapot biztosít a minta folyamatos bővítésére és az ágazati szintű reprezentatív vizsgálat megvalósítására. Az ágazati önköltségelemzés a jövőben megbízható és tudományosan alátámasztott információkat biztosít majd az ágazati szereplők, a szakpolitikai döntéshozók és más érintettek számára.
A tógazdasági és intenzív adatok, illetve a piaci fogyasztói árak adatai nyilvánosan elérhetőek az Agrárinformációs Portálon (AIP).
