Az erjesztett és szálas tömegtakarmányok voltak a legkeresettebbek 2025-ben

Magyarországon az állattartó gazdaságok a vásárolt kész takarmánykeverékeken kívül a szarvasmarhák etetésére 7654 ezer tonna (98 százalékos lefedettség) takarmányt használtak fel 2025-ben. A juhok ellátására 441 ezer tonna (44 százalékos lefedettség), a kecskékre 22,4 ezer tonna (85 százalékos lefedettség), míg a lovakra (28 százalékos lefedettség) 69,2 ezer tonna takarmányfelhasználás volt jellemző.

A takarmányozásra felhasznált alapanyagok jelentős részét minden vizsgált állatfajnál az erjesztett és szálas tömegtakarmányok tették ki. A kérődzők esetében több állattartó vállalkozás és egyéni gazda is a legeltetés mellett tette le a voksát, tehát tavasztól őszig a legelőkön vannak az állatok, télen kapnak szénát és e mellé szemestakarmányt. Bár 2025-ben az aszály miatt sok helyen jóval rövidebb ideig tudták a legelőket használni, és kénytelenek voltak a friss fű helyett mással táplálni az állatokat.

Az állattartók legnagyobb arányban a lovak (93,8 százalék) és a kecskék (89,3 százalék) takarmányozására használtak szenázst, szilázst és szálas tömegtakarmányt 2025-ben. A juhok és húshasznosítású szarvasmarhák esetében 83,0 és 84,5 százalékos, míg a tejhasznosítási céllal nevelt szarvasmarhánál a legalacsonyabb, 77,3 százalékos részarányt képviselt az erjesztett, a szálas és a zöld tömegtakarmány az állatok étrendjében.