A mezőgazdasági kisüzemek jellemzői és fejlesztési lehetőségei

Leírás

Magyarországon a mezőgazdasági kisüzemek az elmúlt évtizedekben a mezőgazdasági termelői kör legnagyobb létszámú és egyben legnagyobb visszaesést elszenvedő csoportját jelentették. Ezek a túlnyomórészt önellátásra termelő, vagy félig önellátó gazdaságok napjainkban is jelentős szerepet játszanak a vidéki háztartások jövedelmének kiegészítésében, de a mezőgazdasági termelés jelentős részének előállításában is. Kutatásunkban e jellemzően nem piaci árutermeléssel foglalkozó, nem professzionális, 4000 euró STÉ alatti mezőgazdasági kisüzemek helyzetét és jövőbeni kilátásait vizsgáljuk, bemutatjuk főbb ökonómiai, szociológiai paramétereiket, azonosítjuk típusaikat, lehatároljuk az árutermelővé fejleszthető kisüzemek körét, valamint javaslatokat fogalmazunk meg a fejlesztésüket elősegítő eszközrendszerre vonatkozóan. Eredményeink szerint a kisüzemek gazdálkodását alapvetően gazdasági aktivitásuk határozza meg: a főállású vállalkozók profitorientáltan, magas eszközlekötés és ráfordítás mellett, hatékony munkavégzéssel állítanak elő jelentős jövedelmet, míg a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági alkalmazottak, nyugdíjasok és szociális juttatásokból élők gazdálkodását kisebb ráfordítások és eszközlekötés, alacsonyabb termelési érték és jövedelem, valamint kevésbé hatékony munkaerő-lekötés jellemzi. Vizsgálatunk ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a nem profitorientált mezőgazdasági tevékenységből is számottevő fogyasztási alap keletkezik, amely a nyugdíjas és szociális juttatásokból élő háztartások jövedelmének jelentős részét, akár harmadát is elérheti. A kutatás eredményei szerint a 4000 euró STÉ alatti gazdaságok vezetőinek csak kisebb hányada – néhány ezer, jellemzően vállalkozói hátterű, fiatalabb korosztályhoz tartozó, képzettebb és árutermeléssel már korábban is foglalkozó gazdálkodó – esetében reális célkitűzés a főállású árutermelővé válás. E vállalkozói szemléletű réteg annál is inkább alkalmas erre a szerepre, mivel az elmúlt időszakban a KAP-területalapú támogatások mellett a termelési infrastruktúra fejlesztését lehetővé tevő pályázati forrásokhoz is hozzáfért. A kistermelők túlnyomó része életkori, egzisztenciális okokból és a vállalkozói-profitorientált attitűd hiányában nem alkalmas a főállású árutermelővé válásra. Fejlesztésük vidékfejlesztési és társadalompolitikai szempontból is kívánatos, de csak olyan komplex programok formájában képzelhető el, amelyek a rendszeres kiegészítő jövedelemszerzést lehetővé tevő termelést kisléptékű fejlesztésekkel, termelés-koordinációval, szaktudással, folyamatos mentorálással segítik.

További információk

Szerzők

, , , , , , , , , , , , ,

Év

2017

Szakterület

Q12 – Mezőgazdasági üzemek, mezőgazdasági háztartások és mezőgazdasági input piacok mikro-szintű elemzése

ISSN

2061-8204

ISBN

978 963 491 600 0

Nyelv

magyar