Mezőgazdasági szervezetek differenciálódása, 2006

Leírás

A mezőgazdaság a hivatalos statisztikai adatok szerint az ország GDP-jének 4,2%-át állítja elő és foglalkoztatja a dolgozók közel 5%-át. Szerepe azonban ennél jóval jelentősebb, számokban aligha kifejezhető. Termelése ugyanis nélkülözhetetlen, stratégiai jellegű, mert az emberi élet legfontosabb elemét, az élelmiszert állítja elő, amely – az egészséghez hasonlóan – akkor válik nélkülözhetetlenné, minden más szükségletet megelőzővé, amikor valamilyen oknál fogva (időjárás, katasztrófa, nemzetközi konfliktus stb.) hiány keletkezik belőle. Emellett normális körülmények közepette a mezőgazdaság évről-évre jelentős exportot bonyolít el, aktívumával hozzájárul a külkereskedelmi mérleg borotvaélen táncoló aktívumához. A mezőgazdaság a rendszerváltás során radikális átalakuláson ment keresztül. Tulajdonviszonyai, üzemi szerkezete, piaci kapcsolatai, sőt termelési szerkezete is átalakult, nem is beszélve a foglalkoztatottak nagyarányú csökkenéséről. Mindezek következtében termelése is mintegy harmadával esett vissza, ahogy ez a nagy átrendezésekkel együtt szokott járni. Az utóbbi években a megrázkódtatásszerű átalakulás lecsendesedett, az üzemi tulajdonviszonyok megállapodni látszanak. Erre nagy szükség is van, mert mint minden szervezetben, így a mezőgazdaságban is a viszonylagos nyugalom, a stabilitás az egyik fő feltétele a fejlődésnek, az alkotó munkának. A termelés azonban termelőegységekben, kisebb-nagyobb üzemekben folyik. A KSH nemrég összesített adatai szerint a mezőgazdaság termelését nem kevesebb, mint 619 ezer egyéni gazdaság és 7 400 gazdasági szervezet állítja elő. Ezek erőállapota határozza meg a termelés mennyiségét, minőségét, az ágazat változó piaci viszonyokhoz való alkalmazkodóképességét. Amint látni fogjuk, a nagy megrázkódtatás utáni lecsendesedés ellenére is markáns folyamatok hatnak és munkálkodnak az agrárágazatban, amelyek többek között kihatnak az üzemi struktúra alakulására is. Ezek a folyamatok egyes üzemeket, üzemcsoportokat hol jobb pozícióba hoznak, hol pedig megtörik a fejlődésüket. Elég itt utalni a koncentráció erősödésére; a jövedelemért, a piaci pozíciókért folyó verseny szelektáló hatására. A termelő üzemek tehát igen differenciáltak mind teljesítőképességük, mind jövedelmezőségük, mind perspektívájuk alapján. Hasznos és használható ismeretre tehetünk szert, ha megismerjük ezeknek a termelőegységeknek a legfontosabb jellemzőit. Tanulmányunkban ezért a mezőgazdasági üzemeket különböző ismérvek alapján képzett színvonalskálán helyezzük el, hogy megtudjuk erőállapotukat, leterheltségüket és jövőben várható helyzetüket meg tudjuk határozni. Jelen kiadvány ennek kíván eleget tenni azzal a megjegyzéssel, hogy itt most csak a mezőgazdasági szervezetek (RT, KFT, Szövetkezetek) differenciálódását mutatjuk be, de hamarosan hasonló jellegű kiadvány készül az élelmiszeripar és erdőgazdasági üzemekről is.

További információk

Szerzők

, ,

Év

2008

Szakterület

Q – Agrárgazdaságtan és természeti erőforrások gazdaságtana – Környezet-gazdaságtan és ökológiai gazdaságtan

ISSN

1418-2130

ISBN

978 963 491 524 9

Nyelv

magyar