Az agrár-kockázatkezelési rendszer működésének értékelése, 2017

Leírás

Jelen kiadványunk a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működését és eredményeit mutatja be a 2017-es évre vonatkozóan. A kárenyhítő juttatás igénylésében fontos változást jelent 2017-től, hogy a 15 százalékot meghaladó hozamérték-csökkenésnek, ami az igénylés feltétele, már nem üzemi szinten, hanem a termesztett növénykultúra esetében kell teljesülnie. A módosítás célja, hogy a termelők mind szélesebb köre részesülhessen kifizetésben. Átlagosnak mondható időjárási viszonyok mellett gazdálkodhattak a mezőgazdasági termelők 2017-ben. A legjelentősebb károkat a tavaszi fagy, a jégeső, az aszály és a téli fagy okozták. A károk zöme az ültetvénykultúrákat és a szántóföldi növénykultúrákat érintette. Az I. pillérben a termelők száma 1,7 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Az egyes ágazatokban a kárenyhítési rendszer által lefedett területek nagysága a zöldségkultúrák esetében csökkent, a szántóföldi növénykultúrákban és az ültetvénykultúrákban kismértékben növekedett az előző évhez képest. A II. pillérben a díjtámogatott biztosítási díjat befizető gazdaságok száma és a befizetett díjak is jelentősen emelkedtek a 2016. évhez képest a tárgyévben. Megállapítható, hogy az országban a díjtámogatott biztosítások és kiegészítő biztosítások díjai nőttek az előző évihez képest, valamint a biztosítások penetrációja is összességében minden növénykultúra esetében javult. Mivel a támogatási igény ismét meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat, ezért az elmúlt három évhez hasonlóan a 2017. évi biztosítási díjtámogatás esetén is visszaosztás vált szükségessé.

További információk

Szerzők

, , , , , , , ,

Év

2018

Szakterület

Q – Agrárgazdaságtan és természeti erőforrások gazdaságtana – Környezet-gazdaságtan és ökológiai gazdaságtan

ISSN

2415-9557

Nyelv

magyar