Leírás
Az európai uniós csatlakozás óta először csökkent a mezőgazdaság jövedelmezősége. Az egy hektárra jutó árbevételek 12, míg a költségek csak 8 százalékkal csökkentek, így a növekvő támogatások is csak mérsékelni tudták a jövedelem visszaesését. A nettó hozzáadott érték 35%-kal lett alacsonyabb az előző évinél. Míg az egyéni gazdaságok adózás előtti eredménye 36%-kal csökkent (43,2 ezer forint/hektárra), addig a társas gazdaságoké 66%-kal múlta alul az egy évvel korábbi értéket. A társas gazdaságok nagyobb mértékű eredménycsökkenése a pénzügyi válság hatásaival van összefüggésben. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézkedései 2009-ben fűtötték a beruházásokat, ezzel szemben a pénzügyi válság szűkítette a vállalkozások forrásait. A két egymással ellentétes folyamat miatt a gazdaságok nagyobbik része – különösen a társas vállalkozások – a termelés finanszírozása elől volt kénytelen elvonni forrásokat, így csökkentették az input-anyag ráfordításokat, melynek következtében a hozamok is alacsonyabbak lettek. A fizetőképesség fenntartása és a fejlesztések miatt a mezőgazdasági vállalkozások nyomott áron értékesítették készleteiket. Ez az aktivált saját teljesítmények évek óta növekvő értékét 59%-kal mérsékelte. Mindezek ellenére kijelenthető, hogy a korábbi években felhalmozott készletek részben ellensúlyozták a pénzügyi válság kedvezőtlen hatásait. A beruházások a tavalyi évhez hasonlóan tovább növekedtek (10%-kal), aminek eredményeképpen a nettó állóeszköz-felhalmozás (nettó beruházás) hektáronként a meghaladta 29 ezer forintot. A beruházások emelkedése a gépek, technológiai berendezések fejlesztésével van összefüggésben, de több év után az ingatlan beruházások is 16%-kal bővültek. A tenyészállat beruházások szinten maradtak. Az egyéni gazdaságok esetében az átlagnál jóval magasabb mértékben bővültek a beruházások. Esetükben az egy hektárra jutó beruházások értéke 55,1 ezer Ft volt, amely egy harmaddal magasabb az előző évinél. A nettó beruházás 14,7 ezer Ft/ha volt, így a befektetések 2009-ben – az Európai Uniós csatlakozás óta először – már a nettó állóeszköz-állomány növekedését szolgálták. A társas vállalkozások esetében 2009-ben először mértük fel az üzemtulajdonosoktól bérelt mezőgazdasági terület arányát. Ez a korábban igen tág határértékek között becsült arány 15,1%. Azok az üzemek, amelyek a tulajdonosoktól (saját maguktól) bérelnek földet, 10%-kal magasabb bérleti díjat fizetnek hektáronként. A jövedelmeket Európai Uniós (EU-27) összehasonlításban vizsgálva megállapítható, hogy a magyar üzemek az átlag 65,9%-át érik el. Bár a tesztüzemi rendszer csak a 2 EUME feletti üzemekről gyűjt adatokat, az ennél kisebb gazdaságok jövedelme is becsülhető a KSH Gazdaságszerkezeti Összeírásából nyert termelési szerkezeti és munkaerő-felhasználási adatok segítségével. A 2 EUME alatti egyéni gazdaságok részesedése a mezőgazdasági területből 7%, az állatlétszámból 17%, az egy főre jutó nettó hozzáadott érték 222 ezer forint. Ez kevesebb, mint havi 20 ezer forint, ami nem elegendő egy fő megélhetéséhez, viszont sok esetben fontos jövedelem-kiegészítés lehet. A 2 és 4 EUME közötti üzemeknél az egy főre jutó nettó hozzáadott érték ennél egy nagyságrenddel magasabb, meghaladja az egymillió forintot. A 16 EUME feletti egyéni gazdaságok munkajövedelmezőségi mutatói alig maradnak el a hasonló méretű társas gazdaságok mutatóitól, míg a 16 EUME alatti üzemek kedvezőtlenebb munkajövedelmezőségi mutatókkal rendelkeznek. A földárak növekedése 2009-ben 3,4%-ot tett ki. Egy hektár szántóterület piaci ára átlagosan 457 ezer Ft volt. A földbérleti díjak a földárral megegyező mértékben 3,6%-kal emelkedtek 2009-ben. Egy hektár szántó bérleti díja átlagosan 23 329 Ft volt.
