Leírás
1. Az egy hektárra jutó árbevétel és az üzemi költségek hasonló arányban (10 és 9 százalékkal) növekedtek, ugyanakkor a közvetlen támogatások mértéke is (9 százalékkal) nőtt. Így a mezőgazdaság jövedelmezősége 13 százalékkal lett magasabb. 2. Ötéves jövedelemstagnálás után az egyéni gazdaságok adózás előtti eredménye jelentősen (15 százalékkal) növekedett. A 160,64 ezer forint hektáronkénti jövedelem 2016-os árakon számítva rekordméretű. 3. A társas gazdaságok egy hektárra jutó adózás előtti eredménye (66,12 ezer forint/hektár) 2 százalékkal csökkent, ami az inflációt is figyelembe véve a 2008-as szintnek felel meg. A mezőgazdasági beruházások volumene újra csökkent, 7 százalékkal esett vissza. Legnagyobb mértékben (17 százalékkal) a gépberuházások csökkentek. A termelők továbbra is csak a legszükségesebb beruházásokat hajtják végre, sok esetben a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében meghirdetésre került beruházási pályázatok eredményére várnak. Ha a földvásárlást a beruházások között nem vesszük figyelembe, akkor a nettó beruházás értéke már negatív, azaz a mezőgazdasági vállalkozások a pótló beruházásokat sem hajtották végre. 4. A földárak növekedése 2016-ban sem torpant meg: a szántóterület ára 5,6 százalékkal emelkedett (746 ezer forint/hektárra). Ezzel közel megegyező mértékben (5 százalékkal) növekedtek a földbérleti díjak is.
