Leírás
A tanulmány bemutatja, hogy a vevői minőségi rendszerek (pl. IFS, BRC) immár a piacra-lépés minimum (képesítő) feltételévé váltak. Az alapnak tekinthető független rendszerek (pl. HACCP, ISO 9001) elterjedésükkel párhuzamosan piaci értelemben elértéktelenedtek. A vevői és független rendszerek vitathatatlanul hozzájárultak a minőség élelmiszerbiztonsági dimenziójának javulásához. Valódi marketing előnyt azonban csak a fogyasztói típusú rendszerek (pl. Kiváló Magyar Élelmiszer) jelenthetnének a minőségi jellemzők minimum szint feletti igazolásával, de jelenleg még ezek sem érik el a lehetséges hatást. Az élelmiszer-kiskereskedelem vevői erejének növekedése miatt a vevői rendszerek szerepének további erősödését, a beszállítók védekezési válaszaként pedig a fogyasztói rendszerek terjedését valószínűsítjük. Ez a tendencia a független rendszerrel (pl. ISO 22000) történő egységesítés lehetőségét is alapvetően kérdőjelezi meg. Az így kialakuló rendszerhalmozódás azonban minőségjavulást már nem hoz, viszont komoly erőforrást köt le az élelmiszergazdasági vállalkozásoknál. A hazai élelmiszergazdasági vállalkozások helyzetének javítására tett javaslatainak: a „közigazgatási fairplay”, a „minőségi megfelelés fejlesztése”, valamint a „fogyasztói tudatformálás” kiemelve a gyerekeket, mint célcsoportot.
