A Tesztüzemi Információs Rendszer eredményei, 2010

Leírás

1. A mezőgazdaság jövedelmezősége a 2009-es visszaesés után újra növekedett, reálértéken elérte a 2008-as rekordszintet. 2. Az egy hektárra jutó árbevételek 8 százalékkal, míg a költségek 1 százalékkal nőttek, így a növekvő támogatások is nagymértékben hozzájárultak a jövedelem növekedéséhez. A nettó hozzáadott érték 31 százalékkal lett magasabb az előző évinél Míg az egyéni gazdaságok adózás előtti eredménye 74 százalékkal nőtt, addig a társas gazdaságoké 71 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi értéket. 3. A beruházások a tavalyi rekord évhez képest 26 százalékkal visszaestek, de ennek ellenére a nettó állóeszköz-felhalmozás (nettó beruházás) pozitív (3,3 ezer HUF/hektár) volt. A beruházások csökkenése a gépek, technológiai berendezések fejlesztésének visszaesésével van összefüggésben, de a tenyészállatok esetében is 3 százalékos csökkenés volt tapasztalható. Az ingatlan beruházások 4, a befejezetlen beruházások pedig 5 százalékos növekedést mutattak. A beruházások alakulása – mint minden évben – a beruházási támogatásokkal van összefüggésben. Az egy hektárra jutó beruházási támogatások összege 46 százalékkal mérséklődött. 4. Az egyéni gazdaságoknál az egy hektárra jutó beruházások értéke 30,6 ezer HUF volt, amely 57 százaléka az előző évinek, így a nettó beruházás ismét negatív volt (-6,6 ezer HUF/hektár). Az ingatlan és a gépberuházások 28 illetve 62 százalékkal csökkentek, a beruházások legnagyobb részét (37 százalékát) továbbra is a gépbeszerzések tették ki. A beruházási támogatások is megfeleződtek, és nagyobb mértékben csökkentek, mint a társas vállalkozásoknál. 5. A társas gazdaságok esetében a 2008-as, és 2009-es beruházási szempontból csúcs év után, 2010-ben a fejlesztések 13 százalékkal visszaestek. A vállalkozások hektáronkénti beruházása 101,4 ezer forint volt, mely az egyéni gazdaságok beruházásainak majdnem 3,5-szerese. 6. A pénzügyi válság hatásai a mezőgazdaságban elhúzódtak, 2010-ben az egy hektárra jutó beruházási és fejlesztési hitelek összege tovább csökkent (3 százalékkal). 7. A társas vállalkozások esetében az üzemtulajdonosoktól bérelt mezőgazdasági terület aránya 2010-ben nem sokat változott (15,2 százalékról 15,7 százalékra nőtt). Azok az üzemek, amelyek tulajdonosoktól (saját maguktól) bérelnek földet, 40 százalékkal magasabb bérleti díjat fizetnek hektáronként. 8. A jövedelmeket európai uniós (EU-27) összehasonlításban vizsgálva megállapítható, hogy a magyar üzemek az átlag 46,7 százalékát érik el. 9. A földárak növekedése 2010-ben sem torpant meg, a szántóterület ára 4 százalékkal emelkedett (473 ezer forint/hektárra). A bérleti díjak 12,1 százalékkal növekedtek. 2010-ben, egy hektár szántóterületet átlagosan 25,5 ezer forintért lehetett bérelni.

További információk

Szerzők

, , , , , , , , ,

Év

2012

Szakterület

Q12 – Mezőgazdasági üzemek, mezőgazdasági háztartások és mezőgazdasági input piacok mikro-szintű elemzése

ISSN

2063-3149

Nyelv

magyar