EN
A rendezvény köszöntő és nyitóelőadását dr. Goda Pál, az AKI ügyvezető igazgatója tartotta. Előadásában kiemelte a halgazdálkodással kapcsolatos adatgyűjtés kihívásait, különös hangsúlyt fektetve a döntéstámogató információk átadására az agrárszektor és szakpolitika részére.
A Halgazdálkodási Operatív Programot Szatmáriné Szűcs Klára, a Halászati Alapok Irányító Hatósági Főosztályvezető asszonya ismertette részletesen. Előadásában kifejtette, hogy a program támogatja a hazai akvakultúra és halfeldolgozás versenyképességét, fenntarthatóságát, valamint a környezetbarát technológiák és a digitalizáció elterjedését. Fő célja a kis- és középvállalkozások fejlesztése, a vízi élőhelyek védelme és a halfogyasztás növelése.
Csörgits Gábor, az Agrárminisztérium Halgazdálkodási Főosztályának vezetője informatív előadásában részletezte az adatalapú agrárpolitikát, kitérve az adatgyűjtés szerepére a modern agrárirányításban.
Bojtárné Lukácsik Mónika, az AKI Akvakultúra és Halászati Elemző Osztályának vezetője a DCF3 projekt főbb feladatait ismertette prezentációjában. A DCF3 projekt sokrétű feladatai közül az alábbiakat emelte ki: a tógazdasági és intenzív haltermelésre vonatkozó reprezentatív adatgyűjtés, pilotvizsgálatok végrehajtása az akvakultúra-gazdaságok környezeti fenntarthatósága, az ökoszisztéma-szolgáltatások ágazati szintű azonosítása és gazdasági értékelése, valamint az intenzív haltermelés állatjóléti tényezőinek vizsgálata érdekében. A projekt során a haltermékpályára vonatkozó piaci információs adatgyűjtésekkel kapcsolatos feladatokat, úgymint a Magyarországon jellemzően termelt halfajok termelői árainak, egyes népszerű haltermékek fogyasztói piaci, kiskereskedelmi és webáruházi árainak rendszeres felmérését és publikálását is az AKI végzi. A hazai lakosság haltermék-vásárlási szokásainak és a hazai halkereskedők gazdasági tevékenységének megismerése és elemzése is jelentős hangsúlyt kap a projektben.
Dr. György Ágnes Irma az európai uniós kötelező DCF-adatgyűjtéseket mutatta be. Előadása középpontjában az Európai Unió halászati Adatgyűjtési Keretrendszere (DCF) állt, amelyet 2000-ben hoztak létre annak érdekében, hogy a tagállamok egységes módon gyűjtsenek halászati adatokat a közös halászati politika tudományos megalapozásához. A prezentáció áttekintést adott a rendszer működését szabályozó uniós jogszabályokról, az azok által támasztott adatigényekről és követelményekről. Előadásában hangsúlyozta, hogy az összegyűjtött adatok meghatározó szerepet játszanak a halászati és akvakultúra-ágazat helyzetének feltérképezésében, valamint a fejlesztési irányok kijelölésében. Ezek az információk segítik, hogy a hazai és uniós fórumokon megalapozott szakmai javaslatok születhessenek, és a támogatási időszakokban valóban az ágazat igényeire szabott beruházások és fejlesztések valósulhassanak meg. Emellett az új adatbázisokra nemcsak a döntéshozók és szakigazgatási szereplők támaszkodhatnak, hanem a termelők is.
Dr. Rózsa Andrea bemutatta a tógazdasági és intenzív haltermelésre vonatkozó, referencia-adatbázison végzett, 2024. évi telephelyi költség-jövedelemhelyzet felmérés eredményeit, különös tekintettel a költségszerkezetre és az önköltségek alakulására. A telepi adatgyűjtés az AKI Regionális Igazgatóságainak vezetői, adatgyűjtői és az önkéntes adatszolgáltatók kiváló együttműködésének köszönhetően – többkörös ellenőrzési folyamaton keresztül – sikeresen zajlott. A felmérés átlagos eredményei – a kis elemszám és a többnyire egytelephelyes vállalkozások részvétele, valamint az önkéntes adatszolgáltatók eltérő tevékenységszerkezete miatt – nem tekinthetőek az ágazatot hűen tükröző értékeknek. Azonban a telepi referencia-adatgyűjtés és -értékelés sikere jó kiindulási alapot jelent a következő időszakban a minta többtelephelyes vállalkozásokkal való bővítéséhez és a reprezentativitást évről évre egyre jobban közelítő, tudományosan megalapozott aggregált adatok közléséhez. A jelenlegi bázisra épülő jövőbeli eredmények az ágazati szereplők, a szakpolitikai döntéshozók és más érintettek számára szolgálnak majd megbízható információval az ágazati költség-jövedelem helyzet alakulásáról.
A rendezvény záróelőadásában dr. Ferencz-Havel Alexandra a fogyasztói árgyűjtés (piaci, kiskereskedelmi) eredményeit mutatta be. A fogyasztói árakat kétféle módszerrel gyűjti az Intézet, az egyik módszer empirikus alapon, terepi felméréssel történik, melyet az AKI Regionális Igazgatóságán dolgozó munkatársak mérnek fel. Összesen 27 haltermék-árusító helyen figyelik meg az árakat, ebből 25 fogyasztói piac, valamint 2 kereskedelmi lánc. Az árgyűjtés havonta egy alkalommal, illetve húsvét és karácsony előtt két alkalommal, az ünnepet megelőző héten, majd pár nappal az ünnepek előtt történik. A felmérésben a fogyasztók körében népszerűnek vélt termékek szerepelnek: élő ponty, pontyszelet, afrikaiharcsa-filé (bőrös, nyúzott), busatörzs, busaszelet, lazacfilé. A másik módszer heti szintű adatgyűjtést biztosít, egy külsős cég munkatársai veszik fel az adatokat főként budapesti üzletekben megtalálható termékekről (hűtött, fagyasztott, konzerv, félkész, kész termékek). A felmérés során 8 kereskedelmi lánc kb. 450 termékének árát gyűjtik össze heti szinten. Az adatok mindkét esetben a Piaci Árinformációs Rendszerbe (PÁIR) kerülnek, továbbá nyilvánosan is elérhetőek az Agrárinformációs Portálon (AIP).
Az AKI az idei évben díjat alapított, melyet a magyarországi halgazdálkodási adatgyűjtés szakmai közreműködésében jelentős szerepet vállaló szervezetek, magánszemélyek nyerhetnek el az adatgyűjtésben végzett kiemelkedő munkájukért. Az I. AKI-DCF Adatgyűjtési Partnerség díjat a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) kapta, a díjat Puskás Nándor, a MA-HAL elnöke vette át.
