EN
Az AGROmashEXPO keretében január 22-én a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület szervezésében rendezték meg az ANImashEXPO szakmai program Halak, méhek, nyulak szekcióját. Az eseményen intézetünket az Akvakultúra és Halászati Elemző Osztály (AHEO) két munkatársa képviselte. Az elhangzott előadások átfogó képet adtak arról, miként alkalmazhatók a precíziós állattartási technológiák a nyúltenyésztés, a méhészet és az akvakultúra területén, valamint milyen kihívások és lehetőségek rajzolódnak ki az ágazatok jövőjében.
A szekcióbeszélgetéseket prof. dr. Urbányi Béla vezette, valamint ő moderálta a rendezvényt is.
A nyúltenyésztési témablokkban dr. Atkári Tamás (Olívia Kft.), dr. Matics Zsolt (Széchenyi István Egyetem) és dr. Demeter Csongor (Cargill Takarmány Zrt.) mutatták be, hogy a precíziós megoldások elsősorban a genetikai állomány fejlesztésében, a tartás- és vágóhídi monitoringban, a takarmányozásban és az állategészségügyi problémák kezelésében kapnak szerepet. Külön érdekességként hangzott el az élő állatok CT-vizsgálata tenyészérték-megállapítás céljából, a kaposvári egyetem közreműködésével. Dr. Demeter Csongor kiemelte, hogy a nyúltartás egyik legnagyobb kihívását a parazitás és bakteriális fertőzések – különösen a fiatal állatok mintegy 80 százalékát érintő coccidiózis – jelentik, ahol a precíziós technológiák a gyorsabb felismerést és a fertőzési lánc megszakítását segíthetik.
A méhészeti előadásokat Schrek Ottó, a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületének elnöke nyitotta meg, aki hazai és nemzetközi példákon keresztül mutatta be a hagyományos és precíziós méhészet közötti különbségeket. Szó esett többek között a smart kaptárokról, méhszámlálókról, napelemes kamerákról és automata etetőrendszerekről, valamint arról, hogyan segítik ezek az eszközök a betegségek és kártevők – különösen az atka – elleni védekezést. Dr. Zajácz Edit, a Nemzeti Biodiverzitás Génmegőrzési Központ képviseletében a méhek mesterséges megtermékenyítésében rejlő lehetőségeket, valamint a krajnai méh pannon változatának genetikai tisztaságának megőrzését hangsúlyozta, kiemelve a célzott beavatkozások költségcsökkentő hatását.
Az AHEO szakterületéhez szorosan kapcsolódó halas előadásokat Koleszár Tibor (Walise Kft.) kezdte, aki a tógazdasági rendszerekhez fejlesztett komplex monitoringmegoldásokat ismertette. Rámutatott, hogy a hagyományos módszerek a ritka ellenőrzések miatt már nem elegendőek, míg a folyamatos monitorozás segíthet a klímaváltozás okozta vízminőségromlás kezelésében, az algavirágzás megelőzésében és a takarmányozás optimalizálásában. A cég belvízi tavakra fejlesztett, napelemes, beavatkozásra is alkalmas bójarendszerei valós idejű adatokat szolgáltatnak egy felhőalapú platformon keresztül, mesterséges intelligenciával támogatott kiértékeléssel. Bár magyar innovációról van szó, az ágazat visszafogott beruházási kedve eddig gátolta az elterjedést, a gazdák többsége a MAHOP Plusz felhívások megjelenésére várt.
Dr. Varga Dániel (Széchenyi István Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar) előadásában az északi offshore lazactelepeket emelte ki a precíziós technológiák úttörőiként, ugyanakkor felhívta a figyelmet a klímaváltozás, a szigorodó környezetvédelmi előírások és a munkaerőhiány jelentette kihívásokra. Kiemelte, hogy az adatgyűjtés nemcsak a gazdálkodást segíti, hanem az állomány, a környezeti terhelés és a termék nyomon követhetősége révén akár piaci értéket is képviselhet. Az előadás végén technológiai és etikai kérdések is szóba kerültek, mint a szenzorok beszennyeződése, az adatintegráció, a rendszerek skálázhatósága, a megtérülés bizonytalansága, valamint az adatbiztonság és az adattulajdonlás problémái.
