EN
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) 2025. június 26-án rendezte meg a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer tapasztalataival foglalkozó éves workshopját. A személyes részvétellel tartott rendezvényen közel 40 szakember vett részt. Az intézet munkatársai mellett az eseményen többek között az agrárkárenyhítési, a díjtámogatott biztosítási, az országos jégkármérséklő és a krízisbiztosítási rendszer működtetésében meghatározó szerepet betöltő intézmények, így az Agrárminisztérium, a Magyar Államkincstár, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a biztosítók, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, illetve a kormányhivatalok illetékes kollégái voltak jelen. A rendezvény célja a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer 2024. évi működésének értékelése, valamit a 2025. évi eddigi tapasztalatok és a várható tendenciák áttekintése és megvitatása volt.
A workshopon dr. Goda Pál, az AKI ügyvezető igazgatójának köszöntője után Szabó Balázs, az Agrárminisztérium képviselőjének megnyitóját hallhatták a résztvevők. Azt követően szakmai beszámolók hangzottak el dr. Lámfalusi Ibolya és dr. Áldorfai György előadásában a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer egyes pilléreinek 2024. évi eredményeiről.
Az aszály okozta károk 2024-ben is jelentősek voltak, ugyanakkor mértéküket tekintve elmaradtak a két évvel korábbitól. Az agrárkárenyhítési rendszerben a gazdálkodók részére kifizetett 29,6 milliárd forint összegű kárenyhítő juttatásból 25,4 milliárd forint az aszálykárokat fedezte. A biztosítók 8,2 milliárd forint kártérítésének legnagyobb része, közel 5 milliárd forint a jégeső okozta veszteségeket ellentételezte. Az országos jégkármérséklő rendszerben is érzékelhető volt a jeges záporok, zivatarok gyakori előfordulása, 169 működési napból 93 jégveszélyesnek bizonyult, azon belül 32 extrém jégveszélyesnek. A krízisbiztosítási rendszerben 2024-ben a 2023. évi károkhoz kapcsolódóan összesen 965 millió forint kompenzációt fizettek ki elsősorban baromfitartók részére.
A program második felében a kerekasztal-beszélgetést dr. Goda Pál moderálta. Az eszmecserében a 2025. évi károkkal összefüggésben szó esett az idei tavaszi fagyról, amely a kárbejelentések alapján leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ültetvényterületeit érintette, de egyes helyeken veszteséget okozott a szántóföldi növénytermesztésben is. Az aszályra vonatkozó bejelentések fefutására az elkövetkezndő időszakban lehet számítani. A biztosítók gyakorlati tapasztalatai arra muttatak rá, hogy a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek erősödése ellenére az öngondoskodásban, illetve a kockázatok kivédésében még mindig nem kellően tudatosak a gazdálkodók. A termelőket az elmúlt évek nehézségei után a termelés hatékonyságát illetően egyfajta kiábrándultság jellemzi.
A tervek szerint 2025-ben is megrendezésre kerülő szakmai összejövetel jelentőségét az adja, hogy lehetőséget teremt az agrárirányítás, a hatósági szervezetek, az érdekképviselet és a biztosítók, valamint a kutatóintézet számára, hogy közösen rátekintsenek a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működésére, és eszmecserét folytathassanak a felhalmozott ismeretek, tapasztalatok szintetizálása érdekében.
