Leírás
Az adatfelvétel a statisztikai törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásai szerint történik, figyelemmel a 138/2004/EK-rendeletre. Az adatok összesítése után a kiadvány évente egyszer jelenik meg. A statisztikai jelentés célja a hazai termesztésű és importból származó fémzárolt vetőmagvak forgalmazásának mennyiségi és értékbeni meghatározása a szántóföldi növények és a zöldségfélék (beleértve a szántóföldi termesztést is) egyes kategóriáiban. A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet 2016-ban kezdte meg az adatfelvételt eltérő tárgyévvel. A 2018. július 1. – 2019. június 30. tárgyidőszakra 633 vetőmag-forgalmazással, szaporítással foglalkozó vállalkozás, illetve fajtatulajdonos cég lett adatszolgáltatásra kijelölve, amelynek 60,3 százaléka küldte be a forgalmi adatait. Az adatküldés időszaka alatt 33 cég jelezte, hogy nincs a 2386-os számú OSAP által megjelölt tevékenységük, ezeket a cégeket kivettük az adatszolgáltatói körből. A beérkezett adatok aránya az előző év azonos időszakához hasonlóan alakult. A megfigyelt időszakban előállított és fémzárolt vetőmag képezi a következő vetési szezon vetőmag-alapanyagát. Az adatgyűjtés során a beérkezett adatok csak a mezőgazdasági végfelhasználóknak értékesített szaporítóanyag volumenét és forgalmi értékét tartalmazza. Hazánk vetőmag-szaporító területe 2018-ban a Nébih adatai szerint 110 621 hektárt ért el, az előző év azonos időszakához képest 7 százalékos volt a csökkenés. Ez a terület a hazai szántóterület mintegy 3-4 százalékát tette ki. A vetőmag-szaporító terület nagyságát tekintve Magyarország a 7. helyen áll az európai rangsorban. A szemlézett szaporítóterület az elmúlt néhány évben 110-120 ezer hektár között mozgott. Az előállított és fémzárolt vetőmagok mennyisége 2015-től újra 300 ezer tonna fölé emelkedett és elérte az uniós csatlakozás előtti szintet. 2018-ban összesen 319 498 tonna vetőmag fémzárolására került sor, amelynek mennyisége alig 1 százalékos csökkenést mutatott az előző évhez képest. Az előállított mennyiség a területcsökkenés ellenére minimálisan változott. Az országban előállított vetőmag értéke megközelíti a 180-190 milliárd forintot, ebből a hazai vetőmag-kereskedelem éves szinten nagyjából a felét teszi ki. A belföldi forgalomnak közel az 50 százalékát a kukorica-, a napraforgó- és az őszi káposztarepce-hibridek forgalma adta. Magyarországon a szántóföldi növények esetében minden olyan vetőmagtételt fémzárolni kell, amely köztermesztésbe, illetve továbbszaporításra kerül, valamint amit kivitelre szánnak. A hazai termelők vetőmag-felhasználásának területi részarányait tekintve egyre inkább az a tendencia, hogy szívesebben választanak külföldi nemesítésű fajtát. Őszi búza esetében a hazai fajták használata a 2000-es években 70-80 százalék között mozgott, 2012-től elindult egy csökkenés, 2018-ban pedig már csak 46 százalékot tett ki. A gazdák elsősorban a hektáronkénti kihozatalt veszik alapul, de nem mindegyik külföldi fajta tud olyan termést biztosítani a magyarországi termőviszonyok mellett, mint ott, ahol eredetileg nemesítették. A hazai nemesítésű gabonafélék sokszor jobb beltartalmi minőséggel bírnak, azonban hozamuk kisebb, mint a nyugati fajtáké. A termelők a területi részarányt alapul véve őszi búzából, őszi árpából, őszi tritikáléból és tavaszi zabból a szaporítóanyagot elsősorban a Nemzeti fajtajegyzékből választották, míg tavaszi búza, tavaszi árpa, őszi durumbúza és őszi rozs esetében az EU-s fajtajegyzéket részesítették előnyben. Őszi zab és tavaszi tritikálé esetében kizárólag a Nemzeti fajtajegyzék alapján választottak.
