Vetőmag-forgalmazás, 2016.07.01. – 2017.06.30.

Leírás

Információ az adatgyűjtésről Az adatgyűjtés a statisztikai törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásai szerint történik, figyelemmel a 138/2004/EK-rendeletre. Az adatok összesítése után a kiadvány évente egyszer jelenik meg. A statisztikai jelentés célja, hogy a hazai termesztésű és importból származó fémzárolt vetőmagvak forgalmazásának mennyiségi és értékbeni meghatározása a szántóföldi növények és a zöldségfélék (beleértve a szántóföldi termesztést is) egyes kategóriáiban. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2016-ban kezdte meg az adatfelvételt eltérő tárgyévvel. Áltanos tudnivalók a vetőmag-forgalmazásról 2017. tárgyévre (a rögzítő rendszer alapértelmezése szerint) 679 vetőmag-forgalmazással, szaporítással foglalkozó vállalkozás, illetve fajtatulajdonos cég lett adatszolgáltatásra kijelölve, amelynek 65 százaléka küldte be a tárgyidőszakra vonatkozó (2016. július 1. – 2017. június 30.) forgalmi adatait. A megfigyelt időszakban előállított és fémzárolt vetőmag képezi a következő vetési szezon vetőmag alapanyagát. Az adatgyűjtés során a beérkezett adatok csak a mezőgazdasági végfelhasználóknak értékesített szaporítóanyag volumenét és forgalmi értékét tartalmazza. Hazánk vetőmag-szaporító területe 2016-ban a Nébih adatai szerint elérte a 129 055 hektárt. A szaporító terület évről évre változó tendenciát mutat, az előállí-tott és fémzárolt vetőmagok mennyisége 2004-től kezdve 2014-ig 300 ezer tonna alá esett, azonban 2016-ban (332 424 tonna) újra elérte az uniós csatlakozás előtti szintet. 2017-ben összesen 316 271 tonna vetőmag fémzárolására került sor. A hazai vetőmagkereskedelem éves szinten mint-egy 100 milliárd forintos forgalmat bonyolít. Az érté-kesítés felét a kukorica, a napraforgó és az őszi káposztarepce forgalma adja. Évente közel 100 faj 1 500 fajtája kerül eladásra. Magyarországon a szántóföldi növények esetében minden olyan vetőmag tételt fémzárolni kell, amely köztermesztésbe, illetve továbbszaporításra kerül, va-lamint, amit kivitelre vagy behozatalra szánnak. A hazai termelők vetőmag felhasználás arányait te-kintve továbbra is a Nemzeti Fajtajegyzékben megta-lálható fajtákat részesítik előnyben a gazdák, viszont őszi rozs, őszi és tavaszi durum búza esetében az EU-s Fajtajegyzék listájáról választanak szívesebben.

További információk

Szerzők

,

Év

2017

Szakterület

Q10 – Általános

ISSN

1418-2130

Nyelv

magyar