A megfigyelt termésnövelő kategóriák közül a legnagyobb mennyiségben különféle komposztokból és tőzegfélékből vásároltak a termelők. Ez a teljes vizsgált értékesítés háromnegyedét tette ki. Második helyen a talajoltó és tarlóbontó (szárbontó) készítmények végeztek az értékesítés alapján, majd a talajjavítók és talajkondicionáló anyagok következtek. A két termékcsoport együttesen az eladások 15 százalékát tették ki. A mikrobiológiai készítmények és az egyéb ipari melléktermékek, hulladékok, szerves és ásványi termékek kategóriája volumenben nem érte el egyenként az 1 százalékot sem. Ezzel szemben értékben a legnagyobb arányt az egyéb ipari melléktermékek, hulladékok, szerves és ásványi termékek kategóriája képviselte, az összes értékesítés 21,6 százalékát adta. Hasonló arányú összértéket értek el a talajoltó és tarlóbontó (szárbontó) készítmények, a növénykondicionálók, biostimulátorok és az algakészítmények, lombtrágyák kategóriák is (18,6–21,3 százalék).
A jelentésben részt vevő 7 kategória közül 4 a teljes értékesítés közel négyötödét adta (algakészítmények, lombtrágyák; egyéb ipari, feldolgozóipari melléktermékek, hulladékok, szerves, ásványi trágyák; növénykondicionálók, biostimulátorok; talajoltó és tarlóbontó [szárbontó] készítmények), míg a maradék három termékcsoport a fennmaradó közel 20 százalékon osztozkodott. A beérkezett adatok alapján a végfelhasználók 15,5 milliárd forintot költöttek biológiai termésnövelők beszerzésére.
További információk e témában a Biológiai termésnövelők forgalmazása című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.