EN
Leírás
- A 2021–2022-es átmeneti évek után 2023. január 1-jén hatályba lépett a 2023–2027-es időszakra szóló közös agrárpolitika. Ezzel párhuzamosan tart még a 2014–2020-as ciklus lezárása.
- Agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 1489,1 milliárd forintot fizettek ki 2025-ben.
A folyósított támogatási összeg 57,7 százaléka (858,5 milliárd forint) európai uniós forrásból származott, 42,3 százalékát (630,6 milliárd forint) hazai költségvetésből fizették ki. - Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások között a vidékfejlesztési és halászati programok kifizetései domináltak (47,5 százalék), melyek meghaladták a 700 milliárd forintot. A közvetlen támogatások a kifizetések 42,2 százalékát képezték, 628,8 milliárd forint kifizetésére került sor 2025. december 31-ig. A nemzeti támogatásokra 118,0, a piaci és egyéb támogatásokra együttesen 34,6 milliárd forintot folyósítottak.
- Az egyes ágazatok támogatottságát vizsgálva elmondható, hogy a szántóföldi növénytermesztés kapta a támogatások 39,0 százalékát, az állattenyésztők a támogatások 16,9 százalékát használhatták fel, a kertészet részesedése pedig csupán 3,6 százalék volt.
- A nemzeti agrárkárenyhítési rendszer keretében (I. pillér) a 2024. évi időjárás okozta károk kompenzálására 31,4 milliárd forintot folyósítottak 2025-ben a jogosult termelők számára.
- A mezőgazdaság hitelállománya 7,0 százalékkal 974,5 milliárd forintra mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a kedvezményes hitelek aránya 61,8 százalékot, a piaci hitelek részesedése pedig 38,2 százalékot tett ki
december 31-én. - A mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni gazdaságok hitelállománya 7,6 százalékkal 347,3 milliárd forintra csökkent. Az egyéni gazdaságok hitelein belül a legnagyobb hányadot kitevő (67,5 százalék) beruházási hitelek 5,8 százalékkal 234,5 milliárd forintra mérséklődtek. A hitelek zöme a szántóföldi növénytermesztőket finanszírozta. A mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni gazdaságok 71,0 milliárd forint új hitelt vettek fel 2025-ben, ami 9,2 milliárd forinttal volt kevesebb az egy évvel korábbinál.
- A mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya 6,7 százalékkal 627,2 milliárd forintra csökkent, amelyben a hosszú lejáratú forgóeszközhitelek játszották a legfőbb szerepet. A hitelállományból legnagyobb mértékben az állattenyésztési ágazat részesedett. A mezőgazdasági társas vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 213,6 milliárd forintot tett ki, ami 26,6 milliárd forinttal volt kevesebb az egy évvel korábbinál.
- A mezőgazdaság garantált hitelállománya kismértékben emelkedett. A lízingcégek szerződésszáma nőtt, ugyanakkor a tőkekintlévőség összege mérséklődött.
- A jegybanki alapkamat nem változott, így a mezőgazdasági hitelek kamatlába csupán kismértékben módosult. A mezőgazdasági piaci forinthitelek kamatai enyhén csökkentek, a devizahitelek kamatai kismértékben változtak.
- Az élelmiszeripar hitelállománya 3,1 százalékkal 779,8 milliárd forintra nőtt 2025 negyedik negyedévének végére. Az ágazat hitelállományában a kedvezményes hitelek aránya 34,8 százalékot tett ki, amely jóval kisebb volt, mint a mezőgazdaságban.
- Az egyéni vállalkozások hitelállománya 12,8 százalékkal 6,1 milliárd forintra bővült, a társas vállalkozásoké 3,1 százalékkal 773,7 milliárd forintra nőtt. A rövid lejáratú hitelek aránya 2025 negyedik negyedévében a teljes egyéni hitelállományból 42,4 százalékot, a társas hitelállományból 34,6 százalékot tett ki.
- Az élelmiszeripari egyéni vállalkozások 2025-ben újonnan felvett hiteleinek összege 0,9 milliárd forinttal 1,9 milliárd forintra, a társas vállalkozásoké 103,9 milliárd forinttal 398,5 milliárd forintra nőtt az előző évi értékhez képest.
- A társas vállalkozások hitelállományának legnagyobb részét, a kiemelt alágazatok közül, a malomipari termék, keményítő gyártása alágazatban tevékenykedő vállalkozások
adták (19,5 százalék), ezt követte a húsfeldolgozás (16,2 százalék) és a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás alágazat (14,5 százalék). - Az ágazat garantált hitelállománya 1,3 százalékkal 160,4 milliárd forintra növekedett az előző év azonos időszakához képest.
- Az élelmiszeripari vállalatok piaci forinthiteleinek kamatai a hiteltípusok többségénél emelkedtek, miközben a devizahitelek esetében valamennyi kategóriában kamatcsökkenés volt megfigyelhető az előző év azonos időszakához viszonyítva.
- Az ágazati csődráta mindkét ágazat esetén szinte változatlan volt 2025 első felében, mértéke mind a mezőgazdaságban (2,7 százalék), mind az élelmiszeriparban (3,8 százalék) alacsonyabb volt a nemzetgazdasági szintnél (4,8 százalék) a vizsgált időszak végén.
- A mezőgazdasági hitelportfólió minősége romlott 2025 negyedik negyedévében.
- A nemteljesítő hitelek aránya (NPL-ráta) a mezőgazdaságban a szántóföldi növénytermesztés és a kertészet alágazatában szinte minden hiteltípusnál javult (csökkent). Az élelmiszeriparban az éven túli lejárattal rendelkező és az egyéb hitelek esetén növekedés (romlás) volt megfigyelhető az előző év azonos időszakához képest.
- Az értékvesztéssel való fedezettség a mezőgazdaságban minden hiteltípus és minden alágazat esetén mérséklődött, az élelmiszeriparban a hiteltípus szerinti kategóriák többségénél nem változott érdemben egy év alatt.
- After the transition years of 2021–2022, the Common Agricultural Policy for the 2023–2027 period entered into force on 1 January 2023. At the same time, the closure of the 2014–2020 period is still in progress.
- A total of HUF 1,489.1 billion had been paid for agricultural and rural development subsidies in 2025. 57.7 per cent (HUF 858.5 billion) of the subsidies came from European Union funds and 3 per cent (HUF 630.6 billion) was financed from the domestic budget.
- Payments under the rural development and fisheries programmes dominated among agricultural and rural development subsidies (5 per cent), exceeding HUF 700 billion. Direct subsidies accounted for 42.2 per cent of total payments, with HUF 628.8 billion paid by 31 December 2025. Farmers received HUF 118.0 billion in national subsidies, and HUF 34.6 billion in market and other types of subsidies.
- Examining the support provided to each sector, it can be stated that arable crop growers received 0 per cent of the subsidies, livestock farmers 16.9 per cent and the share of horticulture was only 3.6 per cent.
- Within the framework of the national agricultural compensation scheme (Pillar I),
HUF 4 billion was paid to eligible farmers in 2025 to compensate for the damages caused by the weather in 2024. - The amount of credit in agriculture decreased by 7.0 per cent to HUF 974.5 billion compared to the same quarter of the previous year. Within this the rate of subsidised loans was 61.8 per cent while the share of market loans was 38.2 per cent on December 31, 2025.
- The credit amount of the individual farms decreased significantly, by 7.6 per cent to HUF 347.3 billion. Among the loans to individual farms, investment loans continued to predominate, with their stock moderating by 5.8 per cent to HUF 234.5 billion, accounting for 67,5 per cent of total loans. Most of the credits were used to support arable crop growers. The value of new loans of individual farms in agriculture was HUF 71.0 billion which was HUF 9.2 billion lower than in the previous year.
- The credit amount of the agricultural enterprises moderated by 6.7 per cent to HUF 627.2 billion. The decrease was caused mainly by the long-term working capital loans. The livestock sector accounted for the largest share of the credit. The amount of new loans taken out by agricultural enterprises was HUF 213.6 billion which was HUF 26.6 billion lower than in the previous year.
- The guaranteed loans of agriculture have grown slightly. At the same time the contract number of leasing companies increased but their capital adequacy decreased in the sector.
- The base rate of the central bank remained unchanged, so the interest rates of agricultural loans changed only slightly. The interest rates on market HUF agricultural loans fell slightly while interest rates on foreign currency loans changed moderately.
- In the food industry the amount of loans increased by 3.1 per cent to HUF 779.8 billion by the end of the fourth quarter of 2025. The share of subsidised loans (34.8 per cent) in the sector’s loan portfolio was much lower than in the agriculture.
- The credit amount of the individual food companies increased by 12.8 per cent to HUF 6.1 billion, and of the corporate enterprises increased by 3.1 per cent to HUF 773.7 billion. The share of short-term loans of total ‘individual’ loans was 42.4 per cent, while in case of ‘corporate’ loans it was 34.6 per cent in the fourth quarter of 2025.
- The amount of new loans of individual food industry enterprises in 2025 increased by HUF 0.9 billion to HUF 1.9 billion, while those to corporate enterprises by HUF 103.9 billion to HUF 398.5 compared to the same level of the previous year.
- The biggest part (19.5 per cent) of the loans in the food industry was granted for food corporations operating in the manufacture of grain mill products, starches and starch products sub-sector. This was followed by the meat processing with a share of 16.2 per cent and fruit and vegetable processing sub-sector (14.5 per cent).
- Guaranteed loans of the sector increased by 1.3 per cent to HUF 160.4 billion in the fourth quarter of 2025.
- In the food industry interest rates on market HUF loans increased for the majority of loan type categories, while all foreign-currency loan constructions had declining interest rates compared with the same period of the previous year.
- The sectoral rate of the risk of bankruptcy remained nearly unchanged in both sectors during the first half of 2025. The values of the agricultural sector (2.7 per cent) and that of the food industry (3.8 per cent) were both lower than the national economy-wide level (4.8 per cent) at the end of the examined period.
- The quality of the agricultural loan portfolio deteriorated in the fourth quarter of 2025.
- The ratio of non‑performing loans (NPL ratio) in agriculture decreased (improved) in the arable crop production and horticulture sub-sectors and in nearly all loan types. In
contrast, in the food industry, an increase (deterioration) was observed for long-term and other loan types compared to the same period of the previous year. - Coverage of credit impairment charges decreased in all loan types and sub-sectors in agriculture, while it remained broadly unchanged for most loan type categories in food industry relative to the same period a year earlier.
