Pénzügyi Hírlevél

• A 2021–2022-es átmeneti évek után 2023. január 1-jén hatályba lépett a 2023–2027-es időszakra szóló közös agrárpolitika. Ezzel párhuzamosan tart még a 2014–2020-as ciklus lezárása.
• Agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 1039,1 milliárd forintot fizettek ki szeptember 30-ig. A folyósított támogatási összeg 53,8 százaléka (559,3 milliárd forint) európai uniós forrásból származott, 46,2 százalékát (479,7 milliárd forint) hazai költségvetésből fizették ki.
• Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások között a vidékfejlesztési és halászati programok kifizetései domináltak (57,7 százalék), melyek meghaladták az 599 milliárd forintot. A közvetlen támogatások a kifizetések egyharmadát (33,1 százalék) képezték, 343,9 milliárd forint kifizetésére került sor 2025. szeptember 30-ig. A nemzeti támogatásokra 76,7, a piaci és egyéb támogatásokra együttesen 19,4 milliárd forintot folyósítottak.
• Az egyes ágazatok támogatottságát vizsgálva elmondható, hogy a szántóföldi növénytermesztők kapták a támogatások 29,8 százalékát, az állattenyésztők a támogatások 18,5 százalékát használhatták fel, a kertészet részesedése pedig csupán 3,9 százalék volt.
• A nemzeti agrárkárenyhítési rendszer keretében (I. pillér) a 2024. évi időjárás okozta károk kompenzálására 29,9 milliárd forintot folyósítottak 2025-ben a jogosult termelők számára.
• A mezőgazdaság hitelállománya 1,8 százalékkal 1040,9 milliárd forintra mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a kedvezményes hitelek aránya 58,2 százalékot, a piaci hitelek részesedése pedig 41,8 százalékot tett ki 2025. szeptember 30-án.
• A mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni gazdaságok hitelállománya 2,7 százalékkal 373,1 milliárd forintra csökkent. Az egyéni gazdaságok hitelein belül a legnagyobb hányadot kitevő (66,0 százalék) beruházási hitelek 2,1 százalékkal 246,1 milliárd forintra mérséklődtek. A hitelek zöme a szántóföldi növénytermesztőket finanszírozta.
• A mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 18,3 milliárd forintot tett ki, ami 6,1 milliárd forinttal volt több az egy évvel korábbinál.
• A mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya 1,4 százalékkal 667,8 milliárd forintra csökkent, amelyben a hosszú lejáratú forgóeszközhitelek játszották a legfőbb szerepet. A hitelállományból legnagyobb mértékben az állattenyésztési ágazat részesedett.
• A mezőgazdasági társas vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 57,1 milliárd forint volt, ami 13,6 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit.
• A mezőgazdaság garantált hitelállományának a korábbi időszakban tapasztalt dinamikus növekedése megtorpant, az állomány kismértékben nőtt az elmúlt egy évben. A lízingcégek szerződésszáma jelentősen nőtt, a tőkekintlévőség összege viszont mérséklődött.
• A jegybanki alapkamat a 2024. szeptember 25-i kamatdöntés óta változatlanul 6,5 százalékon stagnált. A mezőgazdasági piaci forinthitelek kamatai hiteltípustól függően eltérően változtak, a devizahitelek kamatai az egyéb hitelek kivételével jelentősen csökkentek az utóbbi egy évben.
• Az élelmiszeripar hitelállománya 3,9 százalékkal 749,2 milliárd forintra nőtt 2025 harmadik negyedévének végére. Az ágazat hitelállományában a kedvezményes hitelek aránya 36,3 százalékot tett ki 2025. szeptember 30-án, amely jóval kisebb volt, mint a mezőgazdaságban felvett kedvezményes hiteleké.
• Az egyéni vállalkozások hitelállománya 4,6 százalékkal 5,6 milliárd forintra bővült, a társas vállalkozásoké 3,9 százalékkal 743,6 milliárd forintra nőtt. A rövid lejáratú hitelek aránya 2025 harmadik negyedévében a teljes egyéni hitelállományból 35,1 százalékot, a társas hitelállományból 33,4 százalékot tett ki.
• Az élelmiszeripari egyéni vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 0,2 milliárd forinttal 0,3 milliárd forintra, a társas vállalkozásoké 25,2 milliárd forinttal 115,8 milliárd forintra nőtt az előző év azonos időszakához képest.
• A társas vállalkozások hitelállományának legnagyobb részét, a kiemelt alágazatok
közül, a malomipari termék, keményítő gyártása alágazatban tevékenykedő vállalkozások adták (19,3 százalék), ezt követte a húsfeldolgozás alágazat (18,0 százalékkal).
• Az ágazat garantált hitelállománya 1,5 százalékkal csökkent 2025 harmadik negyedévében.
• Az élelmiszeripari piaci forinthitelek kamatai jellemzően ereszkedtek az egyes hiteltípusoknál, a devizahitelek esetében minden hiteltípus esetén csökkenés történt a
kamatszintben az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszeripari alágazatok éven túli forinthiteleinek kamatai túlnyomó részben nőttek.
• Az ágazati csődrátát csökkenő trend jellemezte, azonban mértéke mind a mezőgazdaságban (2,7 százalék), mind az élelmiszeriparban (3,8 százalék) alacsonyabb volt a nemzetgazdasági szintnél (4,8 százalék) a vizsgált időszak végén.
• A mezőgazdasági hitelportfólió minősége romlott 2025 harmadik negyedévében.
• A nemteljesítő hitelek aránya (NPL-ráta) a mezőgazdaság minden alágazatában és szinte minden hiteltípusnál javult (csökkent). Az élelmiszeriparban a legtöbb hiteljelleg esetén szintén javulás volt megfigyelhető a mutató értékében az előző év azonos időszakához képest.

• After the transition years of 2021–2022, the Common Agricultural Policy for the 2023–2027 period entered into force on 1 January 2023. At the same time, the closure of the 2014–2020 period is still in progress.
• A total of HUF 1,039.1 billion had been paid for agricultural and rural development subsidies by 30 September. 53.8 per cent (HUF 559.3 billion) of the subsidies came from European Union funds and 46.2 per cent (HUF 479.7 billion) was financed from the domestic budget.
• Payments under the rural development and fisheries programmes dominated among agricultural and rural development subsidies (57.7 per cent), exceeding HUF 599 billion. Direct subsidies accounted for one-third (33.1 per cent) of all payments, with HUF 343.9 billion paid by 30 September 2025. Farmers received HUF 76.7 billion in national subsidies, and HUF 19.4 billion in market and other types of subsidies.
• Examining the support provided to each sector, it can be stated that arable crop growers received 29.8 per cent of the subsidies, livestock farmers 18.5 per cent and the share of horticulture was only 3.9 per cent.
• Within the framework of the national agricultural compensation scheme (Pillar I),
HUF 29.9 billion was paid to eligible farmers in 2025 to compensate for the damages caused by the weather in 2024.
• The amount of credit in agriculture decreased by 1.8 per cent to HUF 1040.9 billion compared to the same quarter of the previous year. Within this the rate of subsidised loans was 58.2 per cent while the share of market loans was 41.8 per cent on September 30, 2025.
• The credit amount of the individual farms decreased moderately, by 2.7 per cent to HUF 373.1 billion. Among the loans to individual farms, investment loans continued to predominate, with their stock moderating by 2.1 per cent to HUF 246.1 billion, accounting for 66.0 per cent of total loans. Most of the credits were used to support arable crop growers.
• The value of new loans of individual farms in agriculture was HUF 18.3 billion, which was HUF 6.1 billion higher than in the previous year.
• The credit amount of the agricultural enterprises moderated by 1.4 per cent to
HUF 667.8 billion. The decrease was caused mainly by the long-term working capital loans. The livestock sector accounted for the largest share of the credit.
• The amount of new loans taken out by agricultural enterprises was HUF 57.1 billion, which exceeded the amount of the previous year by HUF 13.6 billion.
• The guaranteed loans of agriculture have grown moderately. At the same time the contract number of leasing companies increased significantly but the capital adequacy decreased in the sector.
• The central bank’s base rate has remained unchanged at 6.5 percent since the interest rate decision on September 25, 2024. Interest rates on market HUF agricultural loans varied depending on the type of loan, while interest rates on foreign currency loans fell significantly, except for other loans.
• In the food industry the amount of loans increased by 3.9 per cent to HUF 749.2 billion by the end of the third quarter of 2025. The share of subsidised loans (36.3 per cent) in the sector’s loan portfolio was much lower than in the agriculture.
• The credit amount of the individual food companies increased by 4.6 per cent to
HUF 5.6 billion, and of the corporate enterprises increased by 3.9 per cent to
HUF 743.6 billion. The share of short-term loans of total ‘individual’ loans was 35.1 per cent, while in case of ‘corporate’ loans it was 33.4 per cent in the third quarter of 2025.
• The amount of new loans of individual food industry enterprises increased by HUF 0.2 billion to HUF 0.3 billion, while those to corporate enterprises by HUF 25.2 billion to HUF 115.8 billion compared to the same period of the previous year.
• The biggest part (19.3 per cent) of the loans in the food industry was granted for food corporations operating in the manufacture of grain mill products, starches and starch products sub-sector. This was followed by the meat processing sub-sector with a share of 18.0 per cent.
• Guaranteed loans of the sector decreased by 1.5 per cent in the third quarter of 2025.
• In the food industry interest rates on market HUF loans generally declined for different loan type categories, while all types of foreign currency loans decreased in interest rates compared to the same period of the previous year. In the food sub-sectors interest rates on long-term HUF loans increased in most food industry sub-sectors.
• The sectoral rate of the risk of bankruptcy showed a declining trend in agriculture and in the food industry as well. The values of the agricultural sector (2.7 per cent) and that of the food industry (3.8 per cent) were both lower than the national economy-wide level (4.8 per cent) at the end of the examined period.
• The quality of the agricultural loan portfolio deteriorated in the third quarter of 2025.
• The ratio of non-performing loans (NPL) improved (decreased) in all agricultural subsectors and almost all loan types. In the food industry, the NPL ratio also showed improvement for most types of loans compared to the same period of the last year.