Leírás
Az uniós csatlakozást közvetlenül megelőző, illetve az azóta eltelt időszakban nem csupán a jövedelemviszonyok változtak, hanem bővültek azok a rendelkezésre álló eszközök, amelyek felhasználásával képet lehet rajzolni az ágazat jövedelemhelyzetéről. Míg 2000 előtt jobbára csak a mérlegek adatai álltak a kutatók rendelkezésére a mezőgazdaság pénzügyi folyamatainak feltárására, az uniós harmonizáció és a csatlakozás eredményeként kialakításra kerültek azok a mezőgazdasági pénzügyi- és jövedeleminformációs rendszerek – Tesztüzemi Rendszer és Mezőgazdasági Számlarendszer, – amelyek közös elemei az Unió agrárinformatikai struktúrájának. Mindez azonban – látszólag – nem segítette a tisztánlátást, mivel a különböző rendszerek eltérő következtetésekre juttatták az elemzőket, a politikusokat. E problémák a lezajlott folyamatok egységes szempontok alapján történő megítélésének fontosságára hívják fel a figyelmet. Tanulmányunkban ezért arra törekedtünk, hogy „oszlassuk” a jövedeleminformációs rendszerek körül kialakult „ködöt”, megtaláljuk a rendszerek eltérő működésének okait, feltárjuk a közöttük lévő összefüggéseket, végső soron átláthatóvá és egymásból származtathatóvá tegyük őket. Ezzel az is meghatározható melyik rendszer melyik folyamat elemzésére a legalkalmasabb. A kutatás során lehetőségünk volt arra is, hogy bemutassuk az ágazat jövedelemviszonyainak alakulását mind önmagunkhoz, mind a többi tagországhoz mérten. A kutatás fő eredményeit – összhangban a célkitűzésekkel – három fő kérdéskör köré csoportosíthatjuk: • a vizsgált rendszerek módszertanához kapcsolódó megállapítások, • a pénzügyi folyamatok hazai alakulása, nemzetközi összevetése, • a jövedeleminformációs rendszerek összehangolt értelmezése.
