EN
A FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet) többnapos, nemzetközi rendezvénysorozatot szervezett Magyarországon, amelynek keretében a nyitónapon az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) kollégája, Óvári Csilla volt az egyik kiemelt előadó. Az együttműködés folytatásaként 2025. szeptember 11-én pedig az AKI adott otthont a szakmai program harmadik napjának. A FAO delegáció tagjai – köztük szakértők Latin-Amerikából, Ázsiából, a Közel-Keletről, a Balkánról, Ukrajnából, az EU-ból és a balti államokból – betekintést nyerhettek az intézet tevékenységeibe és adatgyűjtési módszereibe.
A rendezvényt Tania Santivanez, a FAO képviselője nyitotta meg, aki beszédében kiemelte az adatok fontosságát a mezőgazdasági döntéshozatalban. Méltatta az AKI példamutató adatgyűjtési és feldolgozási gyakorlatát, valamint megköszönte az intézet vendégszeretetét és az együttműködési lehetőséget.
Potori Norbert, az Agrárgazdasági és Információs Rendszerek Igazgatóság vezetője bemutatta az intézet szervezeti felépítését és feladatait. Kiemelte az AKI szerepét a szakpolitikai döntéshozatal támogatásában, példaként említve az vízgazdálkodással kapcsolatos kutatásokat, együttműködéseket. Röviden ismertette az intézet FADN-adatgyűjtési rendszerben betöltött szerepét, megalapozva ezzel Keszthelyi Szilárd későbbi előadását.
Ezt követően Tikász Ildikó Edit az AKI nemzetközi kutatási együttműködései közül a precíziós állattartáshoz kapcsolódó projekteket ismertette. A LivestockSense elsősorban a fejlett technológiák elterjedésének akadályait vizsgálta, míg az ET4D egy szenzorokkal támogatott adatkezelő rendszer fejlesztésére és a tejértéklánc átláthatóságának növelésére fókuszál. A bemutató végén hangsúlyozta, hogy a két projekt az AKI közreműködésével segít lebontani a digitalizációs akadályokat, és támogatja a fenntarthatóbb, átláthatóbb állattenyésztést.
Keszthelyi Szilárd előadásában bemutatta a FADN- és az FSDN-rendszer felépítését és nemzeti működését. Részletesen ismertette a jogszabályi hátteret, valamint azt, hogy az adatgyűjtési rendszer miként tudja támogatni a hazai és európai agrárpolitika alakítását. Kitért a magyarországi sajátosságokra, a gazdálkodók közreműködésének szerepére, valamint az adatvalidálás fontosságára is.
György Ágnes Irma a MAHOP Plusz DCF halgazdálkodási adatgyűjtés projektet mutatta be, amely az EU kiemelt projektjei közé tartozik. Ismertette az EU halászati Adatgyűjtési Rendszer (DCF) céljait és jelentőségét a közös Hhalászati Ppolitikában, továbbá az AKI szerepét az adatgyűjtésben. Részletesen bemutatta a magyarországi halfogyasztási és halgazdálkodási adatokat, valamint a projekt céljait és az elvégzendő adatgyűjtési és elemzési feladatokat, melyek hozzájárulhatnak a megalapozott, információalapú szakpolitikai döntéshoztalhoz a halászati ágazatban.
Végül Kránitz Lívia, a hazai KAP-hálózat szerves részét képző Innovációt és Digitalizációt Támogató Egység (ITE) vezetője az agrár-élelmiszeripari szektorban zajló innováció, tudástranszfer és kapcsolatteremtés fontosságáról beszélt, valamint bemutatta az ITE tevékenységét, közelgő eseményeit.
