EN
Az EU KAP-hálózat keretében működő „Thematic Group on the CAP’s role in supporting sustainable and competitive livestock” (a KAP szerepe a fenntartható és versenyképes állattenyésztés támogatásában tematikus csoport ) első ülésére január 29-én került sor Brüsszelben. A szakértői csoport célja annak feltárása, hogy a közös agrárpolitika (KAP) milyen módon járulhat hozzá a fenntartható, ugyanakkor gazdaságilag versenyképes állattartási rendszerek megerősítéséhez, továbbá szakmai inputot kíván biztosítani a KAP hatékony végrehajtásához. Az egynapos találkozón mintegy 30 szakértő vett részt az unió különböző tagországaiból, többek között gazdálkodók, kutatók, tanácsadók és irányító hatóságok képviselői. Az AKI-t Vőneki Éva kutató képviselte.
A rendezvény célja a tagállami tapasztalatok megosztása, a fenntarthatóság környezeti, gazdasági és társadalmi dimenzióit érintő fő kihívások azonosítása, valamint a KAP keretében alkalmazható jó gyakorlatok és lehetséges szakpolitikai megoldások összegyűjtése volt. A nap első felében az EU KAP-hálózatának és az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának (DG AGRI) képviselői áttekintést adtak az uniós állattenyésztés helyzetéről, kiemelve a környezeti és klímahatások mérséklésének szükségességét, a tápanyag-gazdálkodás és a körforgásos megoldások fejlesztését, valamint a hosszú távon életképes termelési modellek kialakításának jelentőségét.
Ezt követően több tagországi példát is bemutattak, amelyek a fenntartható állattartás különböző megközelítéseit szemléltették. A jó gyakorlatok között szerepeltek többek között a szilvopasztorális (fás legeltetési) rendszerek, az ökológiai tejtermelés, a hegyvidéki extenzív gazdálkodás, valamint az intenzív sertés- és baromfitartás fenntarthatóságát javító megoldások.
A program második felében interaktív kiscsoportos munka zajlott, amelynek során a résztvevők közösen elemezték a fenntarthatóság legfontosabb kihívásait és a lehetséges válaszokat. A megbeszélések során szó esett az intenzív, az extenzív és a vegyes állattartási rendszerek sajátosságairól is. Az extenzív rendszereknél a gazdasági életképesség biztosítása, a területfelhagyás megelőzése és a magas természeti értékű területek fenntartása került előtérbe. Az intenzív rendszerek esetében a környezeti terhelés csökkentése, az innovatív technológiák alkalmazása és a hatékony tápanyag-gazdálkodás jelent meg fő prioritásként, míg a vegyes rendszereknél a helyi adottságokhoz igazodó, integrált és rugalmas megoldások fontosságát hangsúlyozták.
A csoportmunka eredményeinek összegzése során egyetértés alakult ki abban, hogy a KAP jelenlegi eszköztára megfelelő alapot nyújt a fenntartható állattartás támogatásához, ugyanakkor szükség van a beavatkozások célzottabb alkalmazására, az adminisztratív terhek csökkentésére, valamint a tudásmegosztás és az együttműködések további erősítésére.
A tematikus csoport munkája áprilisban, a lisszaboni ülésen folytatódik.
