Az EU által finanszírozott SHERPA H2020 projektben a tudományos, társadalmi és politikai szféra képviselői egy többszereplős, multiaktor platform (MAP) keretében együtt dolgoznak a vidéki társadalom szükségleteinek megfelelő szakpolitikai ajánlások megfogalmazásában és a kutatási irányok meghatározásában. Az Agrárközgazdasági Intézet 2022-ben három témakörben koordinálta egy-egy MAP munkáját, melyek közül elsőként került publikálásra a Digitalizáció a vidéki térségekben (Digitalisation in rural areas) című állásfoglalás.
Magyarországon, a képzettség, a munkakörülmények és a lakosok életszínvonalát illetően is, jelentős eltérés mutatkozik a nagyobb városok és az azoktól távoli vidéki területek között. A digitalizáció jelentős lehetőségeket kínál a gazdasági és a társadalmi különbségek leküzdésében, de komoly kihívásokat is felvet. E kihívások közé tartozik, többek között, a megfelelő digitális/okos megoldások megtalálása, a digitális tudás, készségek és kompetenciák fejlesztése, az adatbiztonság és az adatkezelés problémái.
Mind uniós szinten, mind Magyarországon számos stratégia, kezdeményezés és program létezik a digitalizációval kapcsolatban. A MAP tagjai az állásfoglalás elkészítését megalapozó műhelybeszélgetésen arra a következtetésre jutottak, hogy szükséges a jelenlegi rendszerek felülvizsgálata. Minden fejlesztésnek adatvezéreltnek kell lennie, ami megköveteli az ágazati politikák és a digitális szolgáltatások együttműködését. Különös figyelmet kell fordítani a digitalizáció szerepére a (környezeti) fenntarthatósági célok elérésében. Azok a megoldások a legmegfelelőbbek, amelyek szélesebb közönséget érintenek, és döntéstámogató rendszerekkel segítik a gazdálkodókat.
Magyarországon egyre több olyan okosfalu-kezdeményezés van, amely jó példaként szolgálhat mások számára. Ezek a példák azonban azt mutatják, hogy az okosfalu koncepció a gyakorlatban nagyon sokszínű és összetett, hiszen nem csak technológiai alapú megoldásokról van szó. Ezért a definíciót tisztázni kell annak érdekében, hogy hatékony támogatási rendszert lehessen kialakítani. A meglévő tapasztalatokat be kell építeni a további fejlesztési programokba (pl. a KAP intézkedéseibe), beleértve a legszegényebb térségekben megvalósuló komplex fejlesztési programokat is.
A tudásátadás és az oktatás szintén kulcsfontosságú eleme a vidéki és mezőgazdasági digitalizációnak. Megfelelő kezdeményezések ezen a területen is történtek, de nagyobb hangsúlyt kell fektetni az oktatók képzésére mind a szakképzés, mind a szaktanácsadók esetében. Ezen kívül szükség lenne a digitális kompetenciák részletesebb mérésére és értékelésére, valamint a mezőgazdasági digitalizáció nyomonkövetési rendszerének kialakítására.
Ezúton is szeretnénk megköszönni a MAP tagoknak, hogy megosztották velünk véleményüket, javaslataikat, és ezzel hozzájárultak az állásfoglalás elkészítéséhez.
