Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) idén nyolcadik alkalommal rendezte meg A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer 2020. évi tapasztalatai című éves workshopját. A szakmai eszmecserén több mint 30 szakember vett részt, az Intézet munkatársai mellett az agrárkárenyhítési, valamint díjtámogatott biztosítási rendszer működtetésében meghatározó hatósági szervezetek (MÁK, Nébih), biztosítók és biztosítóegyesületek, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint az Agrárminisztérium (AM) illetékesei voltak jelen. A rendezvény célja a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer 2020. évi működésének értékelése, valamint a 2021. évi tapasztalatok és a várható tendenciák áttekintése és megvitatása volt.
A résztvevők dr. Goda Pál, az AKI ügyvezető igazgatója köszöntő szavai után dr. Lámfalusi Ibolyától, az AKI Fenntarthatósági Igazgatóságának helyettes vezetőjétől hallhattak előadást az időjárási kockázatok kezelését célzó rendszer I., II. és III. pillérének 2020. évi működési tapasztalatairól. Ezt követően a 2021-ben indult mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer szabályozásáról és kezdeti tapasztalatairól számoltak be az AM referensei, dr. Stark Edina és Suga Gábor.
A résztvevők kerekasztal-beszélgetésen fejthették ki a témával kapcsolatos véleményüket és gyakorlati tapasztalataikat. Az agrárkárenyhítés keretében 2020-ban az aszály és a tavaszi fagy okozta a legjelentősebb károkat, amelyek mérséklése érdekében az eddigi legmagasabb összegű kárenyhítő juttatásban részesültek a gazdálkodók. A díjtámogatott biztosítások állománya az értékelt évben dinamikusan növekedett, az igények a megemelt, 7 milliárd forintos keretösszeget is meghaladták. Előzetes információk alapján 2021-ben még intenzívebben folytatódik ez a tendencia, várhatóan a 11 milliárd forintos forráskeret is teljes mértékben felhasználásra kerül. A mezőgazdasági krízisbiztosítást illetően – amelynek nem csak kialakításához, de működtetéséhez is folyamatos támogatást nyújt az AKI – a jelenlévők egyetértettek abban, hogy nagy szükség van egy olyan eszközre, amely az időjárás hatásai mellett a piaci és egyéb kockázatok ellen is védelmet jelent, és amely az állattenyésztési ágazat számára is elérhető. Ugyanakkor időre van szükség, hogy a termelők megismerjék és alkalmazzák a rendszert.
A tervek szerint 2022-ben is megrendezésre kerülő szakmai összejövetel jelentőségét az adja, hogy lehetőséget teremt az agrárirányítás, a hatósági szervezetek, az érdekképviselet és a biztosítók, valamint a kutatóintézet kötetlen eszmecseréjére, a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer kapcsán felhalmozott ismeretek, tapasztalatok szintetizálására.
