Leírás
Az élelmiszer-kiskereskedelem globalizációja a fejlett nyugati országokban a XX. század hatvanas éveiben kezdődött, (ez tehát a globalizációs folyamat legfiatalabb eleme), a nyolcvanas évek végére – ha nem is fejeződött be, de – „beérett”. Azóta e térségben már csak szerény mértékű a kiskereskedelmi láncok terjeszkedése, és az is inkább egymás rovására történik. A világ e részében egy meglehetősen hosszú és a gazdaság életébe szervesen bekapcsolódó folyamat volt az élelmiszerkiskereskedelem globalizációja. Hazánkban az élelmiszer-kiskereskedelem globalizációja csak a XX. század nyolcvanas éveiben indult meg, de döntő részben a kilencvenes évtizedben zajlott le, és még napjainkban is tart. Az élelmiszer-kiskereskedelem privatizációja is részben erre az időszakra esett, bár a multinacionális tőke e területen jelentős arányban új beruházások formájában működött. Hazánkban összesen 27 multinacionális és külföldi élelmiszer kiskereskedelmi cég tart fenn üzletet, és csak egyetlen magyar cég van, amely külföldön is működik. A hazai élelmiszerkereskedelemben a globalizáció a nagy kereskedelmi láncok hirtelen beözönlése és a hazai élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom számottevő részének birtokba vételével történt. A folyamat tehát nem a magyar gazdasági fejlődés szerves részeként, hanem külső behatásként zajlott le. Ezáltal a magyar nemzeti érdek érvényesülésének szűk mozgástere maradt a gazdaság ezen szektorában. Magyarországon a kilencvenes évek végétől tapasztalható az élelmiszerkereskedelem fokozódó koncentrációja, mely folyamat az ezredfordulótól kezdve felgyorsult. Ebben az időszakban az egyértelmű nyertesek a nagy alapterületű üzleteket üzemeltető multinacionális vállalkozások. Sajátos paradoxonnak tekinthető, hogy ugyanakkor teret nyertek a kis és közepes boltokat összefogó magyar tulajdonú beszerzési társaságok is. A kis beszállítók belpiaci helyzetének bemutatására a zöldség-gyümölcs ágazat értékesítési csatornáinak átalakulását is vizsgálja a tanulmány. Megállapítható, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem hazai globalizációs és koncentrációs folyamatának, illetve a kereskedelmi formák átalakulásának legnagyobb vesztesei a kisbeszállítók. A kistermelőknek, kisbeszállítóknak a nagy multinacionális kiskereskedelmi láncokkal szembeni piaci hátránya a következő módokon mérsékelhető: a kisbeszállítók versenyképességének erősítése (ez a legfőbb eszköz), továbbá a nagy kereskedelmi láncoknak történő értékesítés helyett alternatív eladási lehetőségek keresése. A tanulmány a továbbiakban a kisbeszállítók hátrányainak mérséklésében alkalmazható megoldási módokat részletezi, különválasztva az állami és a vállalkozói feladatokat.
