A sertéstartásból származó környezetterhelés nyomonkövethetőségének megalapozása SMART mintagazdaságok kialakításán keresztül

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet szakmai konzultációt kezdeményezett 2018. április 5-én, amely a Földművelésügyi Minisztérium által támogatott sertéságazati kutatási ciklusban induló program céljának bemutatását és a megvalósításához szükséges lépések megtervezését hivatott elősegíteni különböző témájú előadásokon keresztül.

A kutatási program célkitűzése olyan mintagazdaságok kialakítása és támogatása, amelyek lehetőséget nyújtanak a magyarországi sertéstartók számára az automatizált mérési, elemzési és ellenőrzési rendszerek telepítésére, ezáltal lehetőséget biztosítva a légköri szennyezőanyagok nyomon követésére. A projekt elősegíti a hazai sertéstartás környezet-szemléletű működését és a telepi menedzsmentkörnyezet közötti kölcsönhatások komplexitásának vizsgálatát.

A rendezvény keretében az Agrárgazdasági Kutató Intézet részéről először Dr. Kujáni Katalin, a Tudományos Kiválóság Csoport munkatársa ismertette a sertéságazati kutatások jelentőségét a Közös Agrárpolitika tükrében. Ezt követően Dr. Tikász Ildikó Edit, az AKI Árunövénytermesztés és Takarmányozás Kutatási Osztályának vezetője részletezte a sertéstartásból eredő környezetterhelés nyomon követésének fontosságát mintagazdaságokon keresztül.

Meghívott előadóként Dr. Thomas Banhazi, az ausztráliai Queenslandi Egyetem professzora és a PLF Agritech ügyvezető igazgatója tartott prezentációt, amelyben azon általuk kifejlesztett technikai eszközöket ismertette (PLF Agritech Weigh DetectTM, Enviro DetectTM), amelyek a légszennyező anyagok (köztük a nitrogénvegyületek, elsősorban az ammónia) szenzorokkal történő monitorozására alkalmasak. A bemutatott eszközök a PLF Agritech szabadalmaztatott technológiái, amelyek valós időben („real time”) teszik lehetővé az üzemi teljesítmény nyomon követését az intenzív állattartók számára. Dr. Pajor Gábor állatorvos-informatikus (TE-FOOD International GmbH) a digitális adatgyűjtés, adatelemzés és adatbázis-generálás jelentőségét szemléltette, amelyek által lehetővé válik a környezeti-ökonómiai fenntarthatóság vizsgálata.

Az előadásokban az elméleti háttér mellett a gyakorlati, megvalósult példák bemutatására is hangsúly helyeződött.

A szeminárium résztvevői, úgymint a magyarországi sertéstartó gazdaságok és a takarmánygyártók képviselői, hozzászólásaikkal segítették a környezetterhelés csökkentésére irányuló projekt gyakorlati megvalósíthatóságának tervezését. A program során előkerültek az aktuális szakmai kérdések, illetve olyan lehetséges megoldások bemutatása, amelyek elősegíthetik az állattartó gazdaságok versenyképességének növelését a környezeti fenntarthatóság figyelembevétele mellett.

Az esemény részletes programja a mellékletben található.

 

 

 

Mellékletek