„A klímaváltozás hatásának modellezése a főbb hazai gabonafélék esetében” című tanulmány szokásos nyilvános intézeti vitájára 2018. június 12-én került sor. A kutatásból készülő kiadvány a közeljövőben jelenik meg, melynek elkészítéséhez jelentős segítséget nyújtanak az opponensek észrevételei, valamint a rendezvény tanulságai.

A korábbinál gyorsabban és nagyobb változások mellett végbemenő klímaváltozás hatására a hazai mezőgazdasági termelés éghajlati feltételei átalakulnak. A kedvezőtlen hatások enyhítése, illetve a változó feltételek melletti lehetőségek kihasználása jól megalapozott felkészülést tesz szükségessé az agrárágazat szereplői részéről. Ehhez szükséges számszerűsíteni a lehetséges beavatkozások, alkalmazkodási lehetőségek következményeit, azok költségekre és jövedelmezőségre gyakorolt hatását.

Kutatásunkban a hazai mezőgazdasági termelési feltételekhez adaptált növényszimulációs modell (4M) segítségével országosan reprezentatív, valós üzemi szintű (mikrogazdasági) agrotechnikai adatokra alapozott hatásvizsgálatokat végeztünk. Elsőként megvizsgáltuk, hogy hat regionális klímamodell adatai alapján várhatóan hogyan alakulnak a vetési és betakarítási időpontok a két legfontosabb hazai gabonanövény, a búza és a kukorica esetében. Ezt követően projekciót készítettünk ezen klímamodellek alapján – minden más változatlansága mellett – arra nézve, hogy a referencia-időszakkal (2001–2014) összevetve 2100-ig milyen hozamok várhatók. Ezen felül két alkalmazkodási lehetőség hozamokra gyakorolt várható hatását vizsgáltuk: a jelenleg extenzív (=alacsony nitrogénbevitel) mellett gazdálkodó üzemek nagyobb nitrogénhasználata, illetve öntözéses gazdálkodás melletti termelés.

Prof. dr. Neményi Miklós (Széchenyi István Egyetem) opponensi véleményében kifejtette, hogy a hozamváltozáson túl vizsgálni kell a klímaváltozás gazdasági és környezeti hatásait is. A vitaanyag másik opponense, dr. Fodor Nándor (MTA ATK) további növényszimulációs modellek alkalmazását javasolta, amelyek lehetőséget biztosítanak az eltérő megközelítések közötti különbségek megismerésére. Prof. dr. Nagy János (Debreceni Egyetem) hozzászólásában kifejtette, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a modellezés során használt búza és kukorica genetikai tulajdonságainak ismertetésére (fajta), illetve a jövőben szükségesnek tartja a fajtahasználattal elérhető alkalmazkodás vizsgálatát. A vitaülés résztvevői egyetértettek az öntözéses gazdálkodás lehetőségének és okszerű alkalmazásának fontosságában.

A vitaelőadás diái a mellékletből letölthetők!

Mellékletek

Címkék: klímaváltozás, 4m modell, felkészülés, adaptáció