Sikerrel zárult az Agrárgazdasági Kutató Intézet által 2018. november 22-én rendezett, az "Élelmiszerveszteség a feldolgozóiparban: technológiai szükségszerűség vagy felelős stratégiával, együttműködéssel kezelhető kihívás?" című szakmai előadás és ehhez kapcsolódó témabeszélgetés.

Sikerrel zárult az Agrárgazdasági Kutató Intézet által 2018. november 22-én rendezett, az "Élelmiszerveszteség a feldolgozóiparban: technológiai szükségszerűség vagy felelős stratégiával, együttműködéssel kezelhető kihívás?" című szakmai előadás és ehhez kapcsolódó témabeszélgetés.

Dr. Kemény Gábor mb. főigazgató bevezetője után Kürthy Gyöngyi igazgatóhelyettes tartott részletes előadást az AKI eddigi kutatási eredményeiről. A beszámoló során elhangzott, hogy noha a felmért élelmiszeripari cégek kétharmada saját bevallása szerint képes megadni a nála keletkező élelmiszer-hulladékok mennyiségét, ezt nem érzik jelentős problémának, a technológiával járó természetes folyamatnak tekintik. Ugyanakkor jóval súlyosabban ítélték meg a probléma súlyosságát a nagyobb cégek, mert esetükben nagyobb mennyiségek keletkeznek, melynek volumenéről és értékéről pontos nyilvántartást vezetnek, illetve azon alágazatban működő cégek, ahol állati melléktermékek keletkeznek a gyártási folyamat során.

A kutatásból az is kiderült, hogy a cégek több mint 80 százaléka nem érez semmilyen külső elvárást a társadalom, hatóság, fogyasztók részéről az élelmiszer-veszteségek mérséklésével kapcsolatban, inkább belső motivációk, azon belül is elsősorban az anyagi megfontolások miatt igyekeznek csökkenteni hulladékaikat.

A felmérés rámutatott arra, hogy az élelmiszerfeldolgozók számos akadályozó tényezővel szembesülnek, amennyiben jó hasznosítási lehetőséget keresnének keletkező élelmiszer-hulladékaiknak: ezek többsége szabályozási kérdés, de emellett jelentős kihívást jelent az is, hogy a melléktermékeknek nem alakult ki valós piaca, nincs megfelelő a láncszerű együttműködés az érdekeltek között.  A kutatók végső következtetése az volt, hogy az élelmiszer-hulladékok csökkentésében, illetve jobb hasznosításában csak akkor lehetne áttörést elérni, ha az élelmiszer-veszteségekkel kapcsolatos szabályozásban alapvető szemléletváltozás történne: olyan ösztönzők kellenének, hogy a cégeknek megérje a termelődő hulladékok elkerülése, a veszteségek minél jobb hasznosítása.

Képfelirat

Az előadás után a közönség élénken reagált az elhangzottakra. A többség egyetértett abban, hogy a cégek nem éreznek elég külső nyomást, hogy mélyebben foglalkozzanak a témával, főleg az anyagi érdekeltségük felől lehetne motiválni őket a helyesebb hulladékkezelésre. A hozzászólók azt is kiemelték, hogy fontos lenne a keletkező veszteségek felmérése, amiről a NÉBIH és KSH jelenlévő képviselőjétől megtudtuk, hogy ez hamarosan meg fog történni, mert kötelező lesz erről az adatszolgáltatás. Az is elhangzott: nagy segítség lenne az élelmiszeriparban alkalmazott jó gyakorlatok megosztása.

Mellékletek