A 2018. február 20-án sorra kerülő eseményen úgy magyar, mint angol nyelven is elhangzott egy-egy előadás az Intézet kutatásaiból.

Kemény Gábor az agrárdigitalizáció során a mezőgazdasági termelő gazdálkodásáról felhalmozódó adatmennyiségek potenciális veszélyeiről és lehetőségeiről adott elő. Kifejtette, hogy az EU új adatvédelmi szabályozása, a GDPR helyes válaszokat ad a felmerülő kérdésekre azzal, hogy a termelők fennhatósága alá helyezi az adatokat, ezzel növelve a bizalmat az adattulajdonos termelő és az adatok számára fizikai helyet biztosító és azokat elemezni képes szolgáltatók, így az élelmiszeripar, az integrátorok, nagykereskedők, valamint az egyes állami szereplők között.

Kemény Gábor

A PREGA Science 2018 angol nyelvű konferencián „Does earlier adaptation provide economic benefits?” [A korábbi adaptáció biztosít gazdasági előnyt?] címen Molnár András mutatta be az AKI precíziós gazdálkodás gazdasági aspektusait vizsgáló kutatói csoportjának legújabb eredményeit. A mostani vizsgálat alapjául is a Tesztüzemi [FADN] rendszer szántóföldi növénytermesztői között végzett felmérés során azonosított üzemek szolgáltattak adatokat. A kutatás legfontosabb lépései a precíziós technológiát alkalmazó üzemek között a korai és később adaptálók azonosítása és a hozzájuk leginkább hasonlító kontrollcsoport kiválasztása. Az összehasonlításba a legfontosabb szántóföldi nagykultúrákat (őszi búza, kukorica, napraforgó) és öt alapvető mutatót (hozam, termelési érték, teljes költség, önköltség és jövedelem) hasonlították össze. Az azonosított 15 korai és 8 későn adaptáló között növényenként és mutatónként eltérő, de kis mértékű előnyt lehet kimutatni a precíziós technológiát korábban bevezető üzemek esetében. Mivel kis mintaelemszámú összehasonlításról beszélünk, ezért az eredményeket óvatosan kell kezelni és további vizsgálatokra van szükség az összefüggések azonosítása érdekében.

Molnár András

 

Címkék: prega