Az Agrárgazdasági Kutató Intézet immáron ötödik alkalommal rendezte meg 2018. október 16-án Az agrár-kockázatkezelési rendszer 2017. évi tapasztalatai című éves workshopját.

A szakmai eszmecserén 17 szakember vett részt, a kutatóintézet munkatársai mellett az agrárkárenyhítési, valamint díjtámogatott biztosítási rendszer működtetésében meghatározó hatósági szervezetek (MÁK, Nébih, FÖMI, OMSZ; 6 fő), biztosítók és biztosítóegyesületek (6 fő), valamint az Agrárminisztérium (AM) és Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) illetékesei voltak jelen. A rendezvény célja a 2017. évi agrár-kockázatkezelési rendszer értékelése, valamint a 2018. évi tapasztalatok és várható tendenciák áttekintése és megvitatása volt.

A résztvevők Molnár András horizontális kutatási igazgatóhelyettes köszöntője után az időjárási kockázatok kezelését célzó rendszer I. és II. pillérének 2017. évi folyamatairól hallhattak előadást, kitérve a részvételre, a károk és kárhányadok alakulására, valamint a biztosítási díjak változására. Ezt követően a résztvevők kerekasztal-beszélgetésen fejthették ki véleményüket és gyakorlati tapasztalataikat a témával kapcsolatban.

A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a 2017-es évben tovább fejlődött a rendszer. Változott a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséhez kapcsolódó jogszabályban az aszály definíciója és a tavaszi fagykár fogalma. A kárenyhítő juttatás igénybevételének jogosultsági feltételei módosulásának hatására arányosabbá vált a rendszer, így a termelők mind szélesebb köre részesülhetett kifizetésben a 15 százalékot meghaladó hozamérték-csökkenésnél az egyes növénykultúrák szintjén. Örvendetes, hogy a II. pillérben tovább emelkedett a díjtámogatott biztosítást kötő termelők száma, és azzal együtt a díjállomány, valamint a kártérítés is. A kárenyhítési hozzájárulások és az ehhez kapcsolódó támogatások, valamint a biztosítói díjbevételek fedezték a keletkezett károkat. A szakemberek között megfogalmazódott, hogy a díjtámogatott biztosításon belül a jövőben az „A” kategóriába bekerülnének a csonthéjasok, a „B” biztosításban csak a zöldség- és gyümölcsfélék kapnának helyet, illetve a „C” kategóriába kerülnének a szántóföldi növények. Az AM a rendeletmódosítást a közeljövőben tervezi. A kerekasztal-beszélgetés kapcsán az AM képviselője elismerését fejezte ki az agrár-kockázatkezelési rendszerben részt vevő intézmények kiváló együttműködését illetően.

A rendezvény jelentőségét az adja, hogy lehetőséget teremt az agrárirányítás, a hatósági szervezetek, az érdekképviselet és a biztosítók, valamint a kutatóintézet kötetlen eszmecseréjére.  A résztvevők egyértelmű pozitív visszajelzése megerősítés az AKI számára, így várhatóan 2019-ben ismét megrendezésre kerül majd ez az éves workshop.