Az AKI Akvakultúra és Halászati Elemző Osztálya házigazdaként fogadta az intézményi szakértőket, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) igazgatóságainak (Nyilvántartási és Tenyésztésfelügyeleti Igazgatóság, az Állategészségügyi, Állatvédelmi és Állatgyógyászati Termékek Igazgatóság, Élelmiszerlánc-biztonsági Laboratórium Igazgatóság), továbbá az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium (AÉM) Halgazdálkodási és Akvakultúra Osztályának képviselőit a 2026. október 14-én megrendezett workshopon. A résztvevőket Rácz Katalin igazgató asszony köszöntötte, ezt követően pedig kezdetét vette a halászati, akvakultúra-, halgazdálkodási és horgászati adatgyűjtések jelenlegi rendszeréről, valamint az intézmények közötti együttműködés továbbfejlesztési lehetőségeiről szóló szakmai tanácskozás.
A hibrid formában megtartott egyeztetésen a résztvevők feltérképezték a legfontosabb adatforrásokat és nyilvántartásokat, köztük a Halgazdálkodási Szakrendszert, a FELIR-t, az Országos Halgazdálkodási Adattárat, az ingatlan-nyilvántartást és a HORINFÓ rendszerét. Számba vették az adatgazdák feladatait, az adatszolgáltatások gyakoriságát, valamint az adatok összekapcsolásának és közös felhasználásának lehetőségeit.
A megbeszélés egyik fő megállapítása az volt, hogy az eredményes fejlesztéshez az informatikai megoldások mellett a fogalmak, módszertanok és intézményi felelősségek összehangolására is szükség van. Kiemelt cél az adatminőség javítása, a párhuzamos adatszolgáltatások csökkentése, illetve az adatszolgáltatói terhek mérséklése. A résztvevők jó példaként értékelték az elektronikus telepítési nyilvántartás alkalmazását, amely már kiváltott egyes korábbi adatbekéréseket.
A workshop szakmai programjában több előadás is helyet kapott. Demeter Edit az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) 1249-es számú ágazati adatgyűjtést, Bojtárné Lukácsik Mónika a DCF önkéntes adatgyűjtés tartalmát, Szakáli János pedig a horgászvizekhez kapcsolódó DCF-adatgyűjtést mutatta be. A Nébihes kollégák közül Turcsányi Béla a haltermelési létesítmények és víztározók adatszolgáltatásáról, dr. Szabados Petra a WEB FELIR aktuális helyzetéről, Matuz Vanessza pedig a halbetegség-monitoringhoz és az uniós jelentésekhez szükséges adatokról tartott előadást.
A közös munka következő lépéseként az Akvakultúra és Halászati Elemző Osztály és a Nébih kollégái összegyűjtik és egységes szerkezetben dokumentálják a meglévő adatforrásokat, adatköröket, adatgazdákat és frissítési gyakoriságokat. Emellett feltárják a fogalmi eltéréseket és adatduplikációkat, áttekintik az adatkapcsolatok és az adatminőség-ellenőrzés lehetőségeit, valamint priorizálják a további digitalizációs és informatikai fejlesztéseket.
A workshop rendkívül hasznos szakmai fórumot teremtett a szakértők számára, mert lehetőséget adott a különböző intézményi szempontok és tapasztalatok megismerésére, valamint a további együttműködés alapjainak megerősítésére. A résztvevő szervezetek közös célja, hogy a rendelkezésre álló adatok összehangoltabb, hatékonyabb és megbízhatóbb felhasználásával támogassák az ágazati döntéshozatalt, miközben csökkentik a párhuzamos adatszolgáltatásokat és az adatszolgáltatók terheit.
A 2021–2027-es uniós fejlesztési időszakban megvalósuló projekt a Magyarország által kijelölt stratégiai fontosságú műveletek, úgynevezett Pillérek közé tartozik. A Pillérek kiemelt szerepet játszanak a fejlesztéspolitikai célok elérésében, az adott operatív program sikeres végrehajtásában, valamint az uniós támogatások eredményes és átlátható felhasználásában.

EN










