EN
Az AKI munkatársai is részt vettek a 2026. szeptember 24-én megrendezett „Agrárium 360° – Vidék. Érték. Jövő.” című szakmai napon a MATE Kaposvári Campusán. A plenáris megnyitót követően több párhuzamos szakmai program közül választhattak a résztvevők, köztük állattenyésztési, növénytudományi, kertészeti és agrárinnovációs konferenciákon. Kollégáink a halászati szakmai programhoz, a IX. Halászati Kerekasztalhoz csatlakoztak.
A programot Kucska Balázs, a MATE AKI Halászatfejlesztési Tanszékének vezetője nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte, hogy a kerekasztal nemcsak az előadások meghallgatására, hanem az aktív szakmai párbeszédre és a résztvevők közötti tapasztalatcserére is lehetőséget biztosít.
Dr. Horn Péter előadásában a Magyarországot érintő vízhiány súlyosbodó problémájára hívta fel a figyelmet, amely nemcsak a halászati ágazatot, hanem az egész élelmiszer-termelést érinti. Kiemelte, hogy az akvakultúra jövőjében meghatározó szerepet kaphatnak az intenzív termelési rendszerek, amelyek további térnyerése várható.
Prof. Müller Tamás, a MATE AKI Halászatfejlesztési Tanszékének vezetője az afrikaiharcsa-termelés hazai történetét ismertette. Elmondta, hogy Magyarországon immár négy évtizedes múltra tekint vissza a faj szaporítása, a MATE HAKI pedig több helyszínen, egyetemi közösségek bevonásával foglalkozik az afrikai harcsával.
Gyalog Gergő, a MATE AKI HAKI vezetője regionális és globális kitekintésben mutatta be az afrikaiharcsa-termelés legfontosabb tendenciáit, érzékeltetve az ágazat fejlődési irányait és piaci jelentőségét.
A szakmai programot gyakorlati termelői tapasztalatok is gazdagították. Ifj. Radics Ferenc, a Szarvas-Fish Kft. képviseletében a „Termelőtől a fogyasztóig – rövid értékesítési lánc a Szarvas-Fishnél” című előadásában a közvetlenebb értékesítés működését és tapasztalatait mutatta be. Boros Attila, a nagyatádi V95 Kft. képviseletében az afrikaiharcsa-termelés fejlesztéséről, valamint a precíziós szemlélet vállalati alkalmazásáról számolt be.
A nemzetközi tapasztalatokat Danijel Gospic, a szlovéniai G2O d.o.o. képviselője osztotta meg, aki az afrikaiharcsa-termelésben alkalmazható innovatív megoldásokat mutatta be.
Az AKI és a Dinnyési Halgazdaság közös képviseletében Szabó Krisztián az ammónia halgazdálkodásban betöltött szerepét és kockázatait ismertette. Előadásában kitért arra, hogy az ammónia feldúsulása kedvezőtlenül befolyásolhatja a vízminőséget, a halak egészségi állapotát és ezáltal a termelés eredményességét is. A téma kapcsán kiemelt figyelmet kapott a vízminőségi paraméterek rendszeres ellenőrzése, a megfelelő technológiai feltételek biztosítása és a megelőző intézkedések jelentősége az intenzív termelési rendszerekben. A vízminőség folyamatos nyomon követését az okosbója alkalmazása is támogatja.
A szakmai program zárásaként Timmel Ede, a MA-HAL ügyvezető igazgatója összegezte az elhangzottakat. Kiemelte az ágazat határozott és eredményes képviseletének fontosságát a döntéshozók, különösen az agrártárca felé. Hangsúlyozta, hogy ehhez elengedhetetlen a szakmai kapcsolatok tudatos építése, hiszen az ágazat jelenlegi pozícióját nemcsak megőrizni, hanem tovább erősíteni is szükséges.
Timmel Ede rámutatott arra is, hogy a tógazdaság nem elhasználja, hanem hasznosítja a vizet. Fontos célként jelölte meg, hogy az import haltermékeken egyértelműen tüntessék fel a származási helyet. Az extenzív ágazat rövid ellátási láncokhoz való kapcsolódásával összefüggésben kiemelte: a pontyot nem elegendő megtermelni, azt a fogyasztókhoz is el kell juttatni, például klaszterek vagy termelői csoportok együttműködésével. Ezt segíthetné a kis tételű feldolgozást lehetővé tevő feldolgozópontok kialakítása.
Összegzésében hangsúlyozta, hogy az ágazat sikerének alapjai rendelkezésre állnak: megvan a szükséges szakmai tudás, Magyarország pedig kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik.
A IX. Halászati Kerekasztal hasznos lehetőséget teremtett az aktuális ágazati kérdések megvitatására, a gyakorlati és kutatási tapasztalatok megosztására, valamint a szakmai kapcsolatok erősítésére.
