EN
Az AdvisoryNetPEST projekt idei magyarországi keresztlátogatásának az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adott otthont szeptember elején, amelyen francia, cseh, szlovák, horvát és román szaktanácsadók, szakpolitikai szereplők és szakértők vettek részt. A kétnapos program célja az volt, hogy a résztvevők megismerjenek egy, a pontosabb növényvédőszer-használatot elősegítő magyarországi szántóföldi növénytermesztési gyakorlatot, valamint megosszák egymással saját tapasztalataikat.
A keresztlátogatás első napja az AKI budapesti székházában zajlott. A program során Kolesza Gergő, az AKI szakértője ismertette az AdvisoryNetPEST projekt célkitűzéseit és a keresztlátogatások szerepét. A projekt egyik fontos törekvése, hogy a növényvédőszer-használat és az ahhoz kapcsolódó kockázatok csökkentését támogató, már működő innovatív megoldások, úgynevezett „újszerű megközelítések” szélesebb körben is megismerhetővé és alkalmazhatóvá váljanak.
Ezt követően az AKI Innovációt és Digitalizációt Támogató Egységének munkatársa, Kovács-Honvári Patrícia „Hungarian CAP Network and Knowledge Exchange” című előadásában mutatta be a hazai KAP-hálózat működését, az agrár tudás- és innovációs rendszer, az AKIS szerepét, valamint a gazdálkodók, szaktanácsadók, és kutatók közötti tudásáramlást támogató tevékenységeket.
Az első nap egy országok közötti interaktív tapasztalatcserével zárult, amely során a partnerországok szakértői azt hasonlították össze, hogyan védekeznek a szántóföldi kártevők ellen: hogyan figyelik a kártevők megjelenését, mi alapján döntenek a kezelésekről, és milyen szerepet kapnak ebben a szaktanácsadók. A beszélgetés rávilágított arra, hogy mely kihívások közösek, valamint hol térnek el egymástól az egyes országok gyakorlatai.
A második napon a szakértők a dunapataji Pataji Mg. Zrt. gazdaságába látogattak el. A társaság fő tevékenységei közé tartozik a gabonafélék, olajos növények és zöldségnövények termesztése. A látogatás során a résztvevők a gyakorlatban is megismerhették azt a – keresztlátogatás középpontjában álló – újszerű megközelítést, ami fény- és feromoncsapdák alkalmazására épül a csemegekukorica-termesztésben előforduló kártevők monitorozására. A rendszer segítségével nyomon követhető többek között a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke rajzásdinamikája, így pontosabban meghatározhatók azok az időszakok, amikor a növényvédelmi beavatkozás valóban indokolt. A monitoringra épülő döntéshozatal csökkentheti a szükségtelen kezelések számát, mérsékelheti a költségeket és a környezeti terhelést, valamint hozzájárulhat a növényvédőszer-rezisztencia kialakulásának lassításához.
A gazdaságlátogatást követően a szakértők közösen értékelték a látottakat és megvitatták, hogy a bemutatott megoldás milyen feltételek mellett lehet alkalmazható más országok gazdálkodási és szaktanácsadási környezetében.
