EN
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászati Kutatóközpontja (HAKI) az idei évben az Agrárközgazdasági Intézettel (AKI) közösen, 2026. június 11–12-én immár 50. alkalommal rendezte meg Szarvason a Halászati Tudományos Tanácskozást. A kétnapos esemény központi témája a technológiai intézkedések lehetőségeinek feltérképezése, valamint a félévszázados jubileum apropóján a gyakorlat és a kutatási együttműködések eredményeinek áttekintése, valamint a DCF3 projekt adatgyűjtési gyakorlatainak bemutatása volt.
A rendezvényt prof. dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora nyitotta meg, majd köszöntőt mondott Gombár Dávid országgyűlési képviselő, dr. Rákóczi Attila, a Békés Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója, dr. Goda Pál, az AKI ügyvezető igazgatója, valamint Hodálik Pál, Szarvas polgármestere. Ezt követően dr. Gyalog Gergő, a Halászati Kutatóközpont vezetője ünnepi köszöntőjében rövid áttekintést adott a kettős jubileum jelentőségéről.
A plenáris szekcióban Kovács Gyula bemutatta a LIFE – Boat 4 Sturgeon projektet, amelynek keretében a rendezvény kezdetén ünnepélyesen átadták az ivadéknevelő rendszert. A HAKI jubileumi eseményét megtisztelte jelenlétével Alessio Bonaldo, a Bolognai Egyetem professzora is, aki előadásában az ActFast projekt jó gyakorlatait ismertette. Bemutatta azokat a technológiai intézkedéseket, amelyek az akvakultúrában a klímaátmenet kihívásaira adott válaszokként alkalmazhatók. Lévai Ferenc előadásában a gyakorlat és a kutatási együttműködések elmúlt 50 évének történetét és eredményeit mutatta be.
A tanácskozáson közel 200 szakember vett részt. A szekcióülések során több mint 30 előadás és 15 poszter ismertette a hazai halászati kutatás legfrissebb eredményeit. A hidrobiológiától kezdve a halegészségügyön, a technológiai fejlesztéseken, a takarmányozáson és élettanon át a halgazdálkodási adatgyűjtés (DCF) és társadalom témaköréig számos szakterület kapott hangsúlyt.
A Halgazdálkodási adatgyűjtés (DCF) és társadalom szekcióban dr. Ferencz-Havel Alexandra, dr. Rózsa Andrea és dr. Kasza Gyula képviselte intézetünket. Dr. Kasza Gyula, az Állatorvostudományi Egyetem docense szakmai partnerként az intenzív haltermelés állatjóléti kérdéseinek kutatásában és fejlesztésében vesz részt.
Dr. Rózsa Andrea „Az akvakultúra-termelők költség- és jövedelmi helyzetének bemutatása” című előadásában ismertette az AKI MAHOP Plusz DCF halgazdálkodási adatgyűjtési projektjének egyik kiemelt feladatát. A projekt keretében, a „Tógazdasági és intenzív haltermelésre vonatkozó, kettős könyvelésen alapuló reprezentatív adatgyűjtés” feladathoz kapcsolódóan, a projekt ütemtervének megfelelően 2025-ben telephelyi költség- és jövedelemhelyzet-felmérés készült önkéntes vállalati adatszolgáltatás alapján. Az előadás bemutatta a felmérés részletes módszertanát és a 2024. évi gazdálkodási adatokra épülő eredményeket.
Az adatgyűjtés és értékelés elsődleges célja a telephelyi önköltségek meghatározása volt az egyedi adatok szigorú védelmének biztosítása mellett. A referenciavállalatok tevékenységi sajátosságaiban, valamint technológiai, termelési és – a tógazdaságok esetében – takarmányozási stratégiájában mutatkozó különbségek miatt az adatok aggregálása és átlagolása csak bizonyos esetekben volt lehetséges. A minta alacsony elemszámára tekintettel az aggregált és átlagos értékek még nem tekinthetők az ágazatot teljes mértékben reprezentáló mutatóknak. Ugyanakkor az eredmények a telepi adatgyűjtés sikerét és a rendelkezésre álló adatok megbízhatóságát igazolják, valamint megfelelő alapot biztosítanak a minta további bővítéséhez és az ágazatot egyre pontosabban reprezentáló átlagértékek kialakításához. A felmérés hosszú távú célja, hogy tudományosan megalapozott és megbízható információk álljanak rendelkezésre az ágazat költség- és jövedelmi helyzetéről az ágazati szereplők, a szakpolitikai döntéshozók és más érintettek számára.
Dr. Ferencz-Havel Alexandra „DCF3 projekt keretében végzett halárgyűjtések bemutatása” című előadásában a termelői és telephelyi, valamint a fogyasztói (piaci és polcfelmérésen alapuló) árgyűjtések eredményeit ismertette. Rámutatott arra, hogy a különböző módszerekkel végzett árgyűjtések legnagyobb értéke a hosszú távú adatsorok kialakításában és aktualitásában rejlik.
A halboltokban és halüzletekben a lazacfilé számít a legdrágább terméknek, ára jellemzően 8–11 ezer forint között alakul kilogrammonként. Ezzel szemben az élő ponty, a busatörzs és a busaszelet ára általában 2–3 ezer forint körül mozog, míg a pontyszelet és az afrikai harcsafilé 4–5 ezer forintos áron érhető el országszerte. Az ünnepek közeledtével egyes termékek esetében időszakos akciók figyelhetők meg. Ez napjainkban elsősorban a karácsonyi időszakra jellemző, de helyenként húsvét előtt is előfordulnak kisebb mértékű árcsökkentések. A kiskereskedelmi láncokban forgalmazott friss haltermékek árai általában változékonyabbak, mint a halboltokban tapasztalható árak, mivel a nagyobb üzletláncok könnyebben tudnak akciókat alkalmazni. A termelői és telephelyi árak vizsgálata alapján a magyarországi tógazdasági haltermelés közel 80 százalékát adó ponty átlagára egész évben viszonylag stabil maradt, még a karácsonyt megelőző időszakban sem mutatott jelentős emelkedést. Az afrikai harcsa telephelyi ára 2025-ben hasonlóan alakult, mint a termelői ponty ára, a két termék között nem mutatkozott számottevő különbség.
Dr. Kasza Gyula „Az intenzív haltermelés állatjóléti tényezői – indikátorrendszer kialakítása magyarországi akvakultúra-fajokra” című előadásában konkrét gyakorlati javaslatokat fogalmazott meg az ágazat számára. Kiemelte a kábítási protokollok validálásának fontosságát, valamint a szállítás és tartás állatjóléti körülményeinek dokumentálását. Emellett hangsúlyozta a képzések, az átláthatóság és a KPI-mutatók – például a mortalitás, a selejtarány és a kábítási hibaarány – szerepét, továbbá a folyamatos javító intézkedések jelentőségét.
A nap végén, a poszterszekcióban két kollégánk, dr. Rózsa Andrea és Szakáli János Miklós sikeresen képviselte az AKI-t.
Dr. Rózsa Andrea „A halászati ágazat pénzügyi helyzetének bemutatása” című poszterében a magyarországi halászati ágazatban működő, főtevékenységük szerint a „Halászat, halgazdálkodás” 03 TEÁOR-kód alá tartozó gazdaságok pénzügyi teljesítményét elemezte a 2020–2024 közötti időszakban, az AKI rendelkezésére álló NAV-adatbázisok felhasználásával. Az elemzés középpontjában a vállalkozások számának, bevételének és jövedelmének alakulása állt társas és egyéni vállalkozói bontásban.
A vizsgált időszakban a vállalkozások száma folyamatosan csökkent, miközben a társas vállalkozások aránya az összes vállalkozás közel 60 százalékát tette ki. Az ágazat összes bevétele enyhe növekedést mutatott, amelynek mintegy 90 százaléka a társas vállalkozásokhoz kapcsolódott. Az ágazati jövedelem 2023-ig enyhén emelkedő trendet követett, majd 2024-ben mérsékelten csökkent. A jövedelem több mint 90 százalékát szintén a társas vállalkozások állították elő. Az ágazat teljesítményét meghatározó társas vállalatokat jelentős nettó árbevétel- és nyereségkoncentráció jellemezte a vizsgált időszakban.
Szakáli János Miklós „Az AKI adatgyűjtő szerepe a magyar étkezési célú haltermékpályában” című poszterében bemutatta, hogy az Agrárközgazdasági Intézet Data Collection Framework (DCF) halgazdálkodási adatgyűjtési projektje milyen fontos szerepet tölt be a magyar halászati ágazat működésének nyomon követésében és elemzésében.
Az AKI a haltermékpálya számos szakaszát vizsgálja a termelőktől egészen a fogyasztókig, ezáltal átfogó képet nyújt a hazai étkezési célú halpiac működéséről. Az adatgyűjtés és elemzés kiterjed a haltermelőkre, a feldolgozókra, a nagy- és kiskereskedőkre, valamint a fogyasztói és exportpiacokra is. Az így előállított információk támogatják az ágazati szereplők üzleti döntéseit, segítik a kereslet-kínálati folyamatok és a termelési trendek megértését, valamint alapot biztosítanak az agrárpolitikai és támogatási intézkedések kidolgozásához.
A gazdasági, klimatikus és energiapiaci kihívások időszakában különösen fontos a gyors és pontos adatfeldolgozás. Az AKI rendszere lehetővé teszi, hogy a döntéshozók időben felismerjék a termékpálya kritikus pontjait, és szükség esetén célzott támogatási vagy kompenzációs intézkedéseket vezessenek be. A rendszer hatékonyságának alapja az ágazati szereplők folyamatos és megbízható adatszolgáltatása, amely nemcsak az ágazat stabilitását, hanem a vállalkozások versenyképességét is erősíti.
A jövőbeni fejlesztések között szerepel a horgászat által érintett akvakultúra-szektor adatgyűjtésének elindítása, a halkereskedések gazdasági felmérése, a haltermelési előrejelzések továbbfejlesztése, valamint az innovációs lehetőségek vizsgálata. Az AKI emellett az ingyenesen elérhető Agrárinformációs Portálon keresztül is támogatja az ágazat szereplőit naprakész piaci és termelési adatokkal.
Az AKI munkatársai – Rózsa Andrea, Szakáli János Miklós és Ferencz-Havel Alexandra – előadásaikkal és posztereikkel jelentős mértékben hozzájárultak a rendezvény szakmai színvonalához. A tanácskozás kiváló lehetőséget teremtett az ágazati szereplők közötti kapcsolatépítésre, az együttműködések erősítésére és a közös célok mentén történő stratégiai gondolkodásra.
A 2021–2027-es uniós fejlesztési időszakban megvalósuló projekt a Magyarország által kijelölt stratégiai fontosságú műveletek, úgynevezett Pillérek közé tartozik. A Pillérek kiemelt szerepet játszanak a fejlesztéspolitikai célok elérésében, az adott operatív program sikeres végrehajtásában, valamint az uniós támogatások eredményes és átlátható felhasználásában.
